Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)
Szántó Péter : Magyarország idegenforgalma a XIX. sz. második felében
dőt emeli ki, mint a leglátogatottabbat. „Igen sok fürdőben megfordultam már eddig is, de ilyen nagy számú betegre még sehol sem találtam. 8 1 Bártfa fürdő ékes bizonyítéka, mennyire elhanyagolták gyógyhelyeink fejlesztését, propagálását. „A birodalom első rangú fürdői között méltó helyet foglal el" — írja az 510 vendégszobával, postával, távíróval, rendelkező helyiségről Lakatos, 8 2De kénytelen bevallani: „alig járható kocsi-, inkább rossz gyalogút" vezet az egyébként szép természeti környezetben elterülő, gondozott sétányokkal, jó kirándulási lehetőségekkel rendelkező fürdőhöz. Még a természeti adottságok sem lettek kellően kihasználva a propaganda céljaira. Az 1885. kiállításon külön pavilonban mutatták be nagyobb gyógyfürdőink panoráma-képeit. „Csak arra kérem Önöket, hogy a leírást pótló ecsetet ne a városligetben levő panoráma kép után ítéljék meg, mert annak a szeme, aki azt a Bártfát festette, Bártfát nem látta soha." — mond ítéletet Czyzer Kornél. 8 3 Bártfa külföldi vendégei elsősorban lengyelek voltak. Ők azonban a lehetőségeket felismerve felépítették Krynczát, ezzel nemcsak a lengyel vendégeket, hanem másokat is átcsábítottak Bártfáról. A felvidék fürdői ismertebbek. Tátrafüred szép, de jelentéktelen település ekkoriban. Szállodáinak, fürdőinek mégis európai szintű berendezése volt. „Kitűnő az országút, van vasútállomás is. A kiránduló utakon a tűlevelű fenyők törzsén festett útijelzések. Czyzer a vendégek számát 1000-ra becsüli, főleg észak-németek keresték fel a fürdőhelyet. 8 4 Pest és Buda — bár a lehetőségeket itt sem használták ki — fürdői jóval felszereltebbek, szebbek a vidék fürdőhelyeinél. Egyes régi, patinás fürdők színvonala ugyan süllyedt, mint a Sárosfürdőé, amelyről Liber Endre könyve azt írja, hogy: „Berendezése nem oly díszes és kényelmes, mint vize érdemelné. Sajnálatos, sőt demoralizáló, hogy a közös fürdőben húsz-harminc férfi ugyanannyi nővel együttesen fürdik." 8 5 Más fürdők tartották a szintet, sőt modernek is épültek. Egyik leghíresebb a Császár-fürdő, amelyről 1853-ban jelent meg ismertető német nyelven, majd 1874-ben újra kiadták. Herz Vilmos 1869-ben írt 90 oldalas német nyelvű munkát: „Die Heilquelle des Kaiserbades zu Ofen" címmel. Nemcsak az idegen nyelvű tájékoztatók mutatják, hogy külföldiek is látogatják a fürdőt, hanem a turisták leírásai is. Egy francia utazó, a 70-es években, a francia kormány megbízásából bejárta Európa öszszes előkelő gyógyhelyeit. „Des Principales eaux de l'Europe" című művében dicséri a Császár-fürdőt, kiemeli építészeti értékét. 8 6 Hasonló véleményeket olvashatunk a Diana fürdőről, amelyet 1829-ben Hild tervei alapján építettek, majd 1864-ben bővítettek; valamint az 1869. május 14-én átadott Margitszigeti gyógyfürdőről, s még más budapesti fürdőkről. 8 7 A tabáni (régi Rác) fürdőben: képzeljük magunk elé a platánokkal aranyozott nagy udvart, s a szökőkutat. Tánc, társalkodóterem, 24 kényelmesen berendezett szoba állt a vendégek rendelkezésére. A hölgyeknek berendezett gőzfürdőben szőnyegekkel borított, heverőkkel ellátott előszobákat találhattunk. Meleglég-szobák, gőzkamra, hűsítő berendezések, simított gránitból készített medencék teszik — a korszerű követelményeknek megfelelően —- a felüdülést s gyógyulást kellemesebbé. A belépő nyomtatott „használati utasítást" kap. 8 8 Ha a kor „jobb" fürdőiről olvasunk, csaknem minden műben megem15* 227
