Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1976 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1976)

H. Szűcs Margit: Az egykori magyar kereskedelmi múzeum és kereskedelemtörténeti gyűjteménye

egyesítette a maga 5238 kötetet és füze­tet, ezen kívül számos hazai és külföldi szaklapot őrző könyvtárával. 1 2 1897. augusztus 5-én ünnepélyes ke­retek között nyílt meg a kereskedelmi múzeum megnagyobbított állandó ki­állítása az Iparcsarnokban, ahol már a történeti gyűjtemény is helyet kapott: az 1897. évi miniszteri jelentés a kiállí­tás csoportbeosztásában a XXI. helyen, „Kereskedelemtörténeti múzeum"címen említi. Úgy látszik az ezredéves kiállítás történelmi hangulatának motivációi még érvényesültek egy ideig, mert az 1898-as jelentésben ez olvasható : „A kereskede­lemtörténeti gyűjtemény, mely már 4000 retrospectív-becsü eredeti tárgyat, illet­ve okmányt tártalmaz, újabbakkal egé­szített ki." Az érdekelt körök az Iparcsarnok helyiségével nem voltak megelégedve, mert távol esett a főváros fontosabb út­vonalaitól, s télen a hideg meg a korai sötétedés miatt kevesen látogatták. A csarnokba később bevezették az elektro­mos világítást, így este 8—9 óráig nyitva tarthatott. Az áramfogyasztás költ­ségeinek fedezésére estére és vasárnap délutánra 10 krajcár belépődíjat állapí­tottak meg. 1 3 A kiállítás látogatóinak száma az 1898-i 71 943 főről, 1903-ra 266 426 főre emelkedett. *** Egy 1899. júl. 29-i rendelettel a múzeum teljesen állami intézménnyé vált, s valamennyi közvetlenül üzleti részlegét —- a bazárt, az összes kereskedelmi kirendeltséget és azok mintatárait (az occupált tartományokban levő kiren­deltségek még 1894 után is a múzeum kezelésében voltak) — a Magyar Keres­kedelmi Részvénytársaság kezelésébe adták. Előzőleg felmerült egy kiviteli szövetkezet megalakításának terve, abban a formában, hogy maguk a kivitelben érdekelt gyárosok, iparosok és kereskedők vegyék át a múzeum összes üzleti részét. A cégek azonban csaknem mind­nyájan a tervezett szövetkezet ellen nyilatkoztak. Az átszervezésnek költségvetési indokai is lehettek : „alapjául az az elv szol­gált, hogy az ipar és kereskedelem fejlesztésére szolgáló rész elválasztassék a köz­vetlen üzleti résztől. .. .A mily fontos az állami jelleg azon feladatok szem­pontjából, melyek az ipar és kereskedelem fejlesztését általánosságban czéloz­zák, annyira hátrányos ez a szorosan vett üzleti tevékenységnél, melynél az állam az erkölcsi és anyagi felelősség elől nem zárkózhatik el és melyek elvállalása igen komoly koczkázattal is járhat." — írta erről a miniszteri jelentés. 1 4 6. kép. Utcai pénzváltó modellje a M. kir. Kereskedelmi Múzeumban 194.

Next

/
Oldalképek
Tartalom