Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)
B. Sergő Erzsébet: XV. századi edényformák továbbélése a magyar vendéglátóiparban
tek számának nagysága még többet mond számunkra, ha figyelembe veszszük azt, hogy igen sokszor nem egy, hanem több művet is tartalmaz egyegy kódex. Ebben a gazdag anyagban nagy számmal voltak képviselve a görög szerzők eredeti nyelvű és latin nyelvű fordításokkal. 7 Az általunk részlegesen feldolgozott kódex, — az Encyclopedia Medica, — a római Biblioteca Casanatense könyvtárban őrzött természettudományi tárgyú kódex. Ez a kötet ismeretlen szerző lexikonszerű munkája, amely betűrendben ismerteti a növényi, állati és ásványi anyagok alkalmazását az orvostudományban. 8 Ami ebből az anyagból minket közelebbről érint az a borkészítésnek szentelt rész, amely nyolc lapból áll. Ez a munka jórészt átvétel Dioszkoridesz Pedaniosz (i. sz. I század) görög orvos öt kötetes gyógyszer könyvéből. Dioszkoridesz munkája a növényi, állati és ásványi eredetű gyógyszereket részletesen ismerteti. Mivel ez a munka a középkor végéig alapvető forrásmunka volt, természetesnek látszik, hogy a Corvina egyik kódexe is átvette, habár sokhelyütt csak tartalmi egyezések mutathatóak ki a két szöveg között. Az Encyclopedia Medica pergamenkódex, 293x435 mm nagyságú, 295 fóliából áll, írásmódja gótikus textúra scriptora ismeretlen. A kódex a XIV. században keletkezett, s ez időben készítették az illuminációk egy részét is, majd a XV. században budai illuminátor dolgozott rajta. 9 Számunkra ez utóbbi körülmény rendkívül fontos, mert a képek, szöveg közti ábrák, budai eredetét hitelesen bizonyítja. A kódex eredetileg Vencel cseh király számára készült. Az ő címerét festették át Mátyás király címerével. Magyar használatát mutatja az a tény, hogy a XV. században sok magyar növénynevet jegyeztek fel benne. A kódex miniatúra dísze francia hatás alatt álló csehországi eredetre vall. A kódex címlapján a szövegtükör feletti részt négyszögletű keretbe illesztett kép tölti be, amely koronázási díszben, trónon ülő uralkodót ábrázol, jobbról három egyházi, balról három világi fejedelem környezetében. 1 0 E miniatúra alatt kezdődik a kéthasábos szöveg, díszes A iniciáléval, amelyben arany alapon szakállas aggastyán mellképe látható. A szöveget három oldalról virágdísz veszi körül, amely stilizált növényi elemekből és sugaras aranytallérokból áll. Középen, babérkoszorúban Mátyás В típusú címere, amely láthatóan egy régi címer fölé van festve. A kódex többi lapján baloldalt és középen stilizált növényi elemekből és sugaras aranytallérokból alakított, a szöveg díszes kezdőbetűiből kiinduló, a csehországi miniatúra művészetre jellemző stílusú indafonatos díszítmény fut végig. 1 1 A szöveg a különböző borok készítésmódját írja le, egyúttal pedig arra is utal, hogy melyik bor mire hasznos. A textúrát végig vízfestmények, színes akvarellek illusztrálják. Ezek a vízfestmények azok, amik számunkra rendkívül érdekesek, jelentősek. Tekintettel arra, hogy a rajzok Budán készültek а XV. században, hitelesen magyarországi eredetűeknek tekinthetőek. Számunkra ezeknek a rajzoknak második érdekessége, a szakmai vonatkozásuk. Az alábbiakban éppen ennek a szakmai vonatkozásnak kívánunk teret szentelni, amennyiben azt mutatjuk ki, hogy melyek azok az eszközök, amelyeknek formája máig tovább él. 8* 72
