Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Gyenes József: Szállodák Pesten a XIX. században

,, . . . Az Angol Királynő ellen panaszok folytak be, hogy igen magasra emeltetik és igen észrevehetőleg ki fogja tüntetni szomszédai törpeségét. Mi az angol királynő ellenében — a vendéglőt értjük — ezen panaszokat nem látjuk okszerűeknek, mert hiszen a szépítő bizottságnak hivatása, hogy az új lakók építését a jövendőre nézve megállapított hasznossági és szépítési mérv szerint eszközzölje, mert különben mindig a régi porvölgyben maradnánk és Köleseiként (sic!) csak . . ." szédelegve néznénk őseinknek sas lakára". — Csak emelkedjünk a mennyire lehetséges, úgy is nagyon benne vagyunk a süppedékben!" Az újságírónak lett igaza. Századunk elején az Angol Királynő 3 emeletes „magasságá"-val már kicsike épületnek számított. Óriási gazdasági változások következnek ezután. Bécs a „gyorsgépű gőzösök" révén már „csak" 24 órára van Pesttől, amelyik szemlátomást fejlődik, izmosodik. Egymásután épülnek a hatalmas gyárak, paloták és később Jan Neruda cseh író lenyűgözve nézi az ifjú város szinte korlátlan terjeszkedését. A gazdasági fejlődés, a Haynau-féle rémuralom a Bachrendszer, majd Schmnerlin provizóriuma után új lendületet ad a társadalmi-politikai mozgalomnak is. A határozati és felirati párt éles, a hatalomért folyó vitájában végülis a Deák Ferenc vezette felirati párt kerül ki győztesen. Sokan úgy emlegetik az Angol Királynő szállót, mint a „kiegyezés szülőházát" és ha nem is itt vívták meg a nagy politikai csatákat — hiszen bőven jutott abból a régi Országházra, a klubokra, Teleki László baráti körére — szállodánkban is sok politikus fordult meg a kiegyezés idején. Deák Ferenc pedig hosszabb ideig lakott is a szállóban. Deák Ferenc az Európa Szállót nagy híre ellenére nem kedvelte, amely pedig ebben az időben Pest legelőkelőbb szállodájának számít. 1854-ben még azon örvendezik a sógorának írt levélben, hogy nem foglalt le előre szobát az Európában, mert mint írja ,, . . . a szolgálat ezen vendéglőben rendszer, majd Schmnerling provizórium után új lendületet ad a társaamelyet jobbnak, csendesebbnek tud a nagyhírű Ullmann-háznál. Az egyik Mikes gróf és teoretikus író-barátja, Kemény Zsigmond ajánlották neki az Angol Királynőt, amely 100 szobával üzemel ekkor és általában 2 forinttól 25 forintos napi áron kelnek el a szobák és ahol két szobát bérel, melynek naponkénti ára „ ... 50 forint lesz." 51 éves ekkor Deák és még nagy műve, a kiegyezés előtt áll. Innen az Angol Királynő 72. sz. szobájából irányítja pártját, szervez, levelez és fogadja politikus társait. Már akiket fogad, mert sokak elől — ha már fáradt — letagadtatja magát. 1874-ig lakott itt Deák, majd a Városligetben lakó rokonaihoz költözött. Emlékét azzal is megörökítették, hogy a Nagy-híd utcát Deák Ferenc utcának nevezték el. A szállóban bérelt szobájának berendezését az Akadémiára vitték, és Deák szobát rendeztek be vele. A szállóban lakott 1871. október 6—7-én II. Pedro a később detronizált brazil császár. Milán szerb király Natália királynéval és Sándor trónörökössel pedig 1885. május 15—19-én. Rudolf trónörökös 1888. május 15—19-én lakott a szállóban. A nagy mesélő Jókai Mór volt gyakori látogatója, akit a nemzeti ellenzék igen keményen meg is rótt ezért. 265