Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Gundel Imre: Adalékok az étlap, menülap, árlap történetéhez

GUNDEL IMRE ADALÉKOK AZ ÉTLAP, MENÜLAP, ÄRLAP TÖRTÉNETÉHEZ A Magyar Vendéglátóipari Múzeum történeti dokumentációs gyűjteményén belül számszerűen és jelentőségében is legszámottevőbb az étlapés menülap gyűjtemény. A múzeum gyűjtési köre szempontjából kétségtelenül igen érdekes szakmai emlékek ezek, melyek mind tartalmuk, mind kivitelük tekintetében egy-egy korszak étkezési kultúrájának, művészi és gasztronómiai ízlésének kifejezői, de tükrözik a gazdasági, társadalmi élet fejlettségét is. E gyűjtemény rendszerezése sem fejeződött még be, feldolgozása Jpedig csak egy étlaptörténeti kiállítás anyagának különböző szempontok szerinti válogatásában merült ki, melynek során munkánk csak kis mértékben terjedt ki más intézmények hasonló gyűjteményeire. Minthogy azonban egyrészt az említett kiállítás többszöri megrendezése alkalmával mindig rendkívüli érdeklődést váltott ki, másrészt mivel csupán egy-két vendéglátóipari szakkönyv, azok is csak minimális terjedelemben foglalkoztak e témával: az eddigi ismeretanyag publikációja is célszerűnek látszik. I. Az árukínálat, választék- és árközlés, étkezési és szórakozási programadás céljait szolgáló különböző nyomtatványok négy fajtáját különböztetjük meg: étlap és itallap (borlap) menülap (ételsor, étrend) árlap műsorfüzet. Az étlap és itallap minden korban az üzlet tükörképe. Elsőrendű célja az árak egyidejű közlése mellett egy üzlet teljes választékának bemutatása. Ezt a szöveg közé vagy mellé alkalmazott grafikák, fotók is segítik, előfordul az egyes ételek karikatúrisztikus ábrázolás módja is. Méreteik, a kivitelezés minősége, díszítése, a választék bősége és igényessége élesen tükrözi az üzlet színvonalát, hagyományait, egész légkörét. Felkelti a vendég étvágyát, befolyásolja kedély állapotát, emellett reklám is. Ezért mindig nagy súlyt fektettek az étlapok tartalmára és kivitelére, tisztaságára, szakszerűségére, szabatos, érthető szövegezésére, áttekinthetőségére, esztétikus szöveg-elrendezésére, választékosságára és változatosságára, többnyelvűségére, helyesírására. Más kérdés, hogy ez melyik üzletnek mikor, mennyire sikerült. 221