Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)
Szántó Péter: Magyarország idegenforgalma 1815–1845 között
angol, holland, szászországi és francia kereskedőket említ. 7 2 Fényes statisztikája szerint; legnagyobb vásárok a pesti, debreceni és aradi. „Ezeket külországiak is látogatják, részint gyártműveket adván el, részint nyers termékeket vásárolván, sőt a pestit angolok és franciák is kezdik meglátogatni. Sokan, különösen a szudéta vidékről, a sziléziai és csehországi posztósok állandó raktárakat tartottak maguknak, ugyanis nem szívesen tették meg árukkal megrakodva a hosszú utat. 7/ | A dunai hajózás fejlődésével a kereskedelem olcsó, biztonságos és kényelmes víziutat kapott. Kohl, aki szintén résztvett pesti vásáron, — Zimonyból. Belgrádból, Szmirnából érkezett osztrák hajókat látott a kikötőben. Ö számol be lengyel árusok megjelenéséről is. : :' A Törökországból jövő kelet—nyugati kereskedelem útja Magyarországon keresztül vezetett, többnyire görög és czinczár kereskedők űzték, de a század 30-as éveitől az angolok kezdtek érdeklődni a keletre vezető víziét iránt. Közben felfedezik Magyarországot. 7 6 Az angol—magyar kapcsolatok tovább szélesedtek, érdeklődnek közlekedésünk iránt, majd megalakul az Angol—Magyar Intézet, melyet az angol gyapjú és egyéb termények értékesítése céljából alapítottak. Kereskedelmi megbízottakat küldtek hazánkba. Nemcsak a kereskedelem fejlődése, hanem a reformkor tudományos technikai vívmányai is növelték az idegenek beáramlását. Már említettük, Széchenyi a dunai gőzhajózást angol mérnökökkel és szakemberekkel akarta felfejleszteni. Ez valóban meg is történt. Sokszor találkozhatunk angol kapitány és tisztek által vezetett dunai hajókkal. A fokozódó magán- és középítkezéseken úgyszintén képzett szakemberekre volt szükség. Külföldi, főleg angol mérnökök és szakmunkások jöttek egy-egy nagyobb arányú munka elvégzésére. Legismertebb köztük Clark Ádám. a Lánchíd tervezője. A Lánchíd építésénél igen sok külföldi szakmunkás, köztük sok angol vett részt. 7 7 A XVIII. század végén megsokasodtak a tudományos célból tett utazások. A tudósok is kezdték felfedezni a világot és útnak indultak, hogy ismereteket szerezzenek hazájuktól távoli vidékeken is. A hazánkba látogató idegenek kis, de nagyon érdekes és értékes csoportját a tudományos céllal utazó vendégek adták. A francia tudós Beudant 1818-ban járt nálunk. A róla szóló irodalom elég nagy, művéből Pénzes Zoltán fordított részleteket magyarra. 7 8 Beudant földrajztudós és geológus volt. Részletesen tanulmányozta a magyar bányákat. Mint már említettük tőle származik a Balatonvidék első részletes földtani leírása, valamint Magyarország első geológiai térképe, melyen a hasznosítnató anyagok; kőszén, barnaszén stb. — részletesen fel vannak tüntetve. Ütja tehát úttörő jellegű, közvetlenül a reform kor előtt, rendkívül hasznos volt számunkra is. Már idézett műve 1822-ben jelent meg Parisban. Úgyszintén 1822-ben egy orosz tudós látogatta meg hazánkat. Pjotr Ivanovics Keppen irodalomtörténész, régész, szlavista, statisztikus, geográfus, etnographus, két társa kíséretében Alexej Szergejevics Pereznij és Ludvigh Möhr festővel utazott. Komoly tudományos programot dolgozott ki és hajtott végre nálunk. 7'-' Az 1840-es években tartózkodott Pesten Wakefield angol történész és statisztikus. A „Társalkodó" 1841-es száma tudósít a híres társadalomtudós ittlétéről. Magyarország történetét akarta megírni, de munkája sohasem készült el. 8 0 182
