Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Rózsa M. Lajos: Cukrászati termelőeszközök, termékek és értékesítés a XVIII. századi Pesten

P. Rel. a. m. 4328. és Rath. Paul: Adressbuch der Stadt Peslh auf das Jahr 1803. Ofen. (Továbbiakban: Rath: Adressbuch.) 193. 15. A kereskedői könyvek vezetése Magvarországon 1723 óta. a kézművesekre nézve pedig П. József uralkodása óta kötelező. Bééi szokás sze-int eev könvvet valamennvi tartozás és követelés — egvmást időrendben követő — első fellegvzése végett, (orimanota. Cassahuch, journal, strazza, Strazzenbuch) vezettek, a számvitel, számtartás céllát n<>dlg másik könvv (Hcurtbuch. Contohueh) szoigá'ta. Ebben az eeves adások vaev hitelezők viszonyai salát lapokon — a pénztárkönyvvel egyezően, annak lapszámaira utalva — szerepeltek; balról a tartozások (i'ehet. Soll). iobbről a követelések (c

redit. Haben). A főkönvv vagv számlakönyv vezetésének szabályait az 1785. december 22-1 pátenssel Magyarországra is kiterjesztett 1781. évi ausztriai törvénykezési rendtartás (119. §) állapította meg. — 1727; 53. te.: Handbuch aller unter der Regierung des Kaisers Joseph II. für me K.K. FW-der ernaniis»e>i Verordnungen und Gesetze in einer Slstematisehen Verbindung. Enthält die Verordnungen und Gesetze vom -lehre 17

So. bis 1784. I. — VIII. — IV. ?1Ч.. IV A főkönyvnek egy-egy adósra vagy hitelezőre vonatkozó lapjai az б tartozását vagv követelését mutatiák. Ha a fe'ek közötti megállapodás az. hogy a tételek nem külön-külön, hanem azoknak meghatározott időszakonként megállapított egyenlege adja meg az érvényesíthető követelést', akkor folyószámla keletkezik. Az 1723:53. tc. szerint a számiának (Conto), illetve a kereskedői könyvből valamelv folyószámlára vonatkozóan adott kivonatnak (Auszug, A.uszüqel) az adós által való aláírásával az adósság jogalap és mennviség szempontiából bizonyossá, liquiddé vált. ir. A betáblázás a mai köztudatban azt jelenti, hogy valaki a vele szembeni adósságot a telekkönyvben az adós ingatlana értékének terhére Íratja, az adósságot a telekkönyvbe belegvezteti. azért, hogy ezzel biztosítsa követelésének az ingatlanból való kielégítését. — A tárgyalt korszakban a betáblázás nem a telekkönyvbe és — az 1840:XXI. tc. életbeléptéig — Ingó javakra is történt. Az adósságok betáblázásának (íntabulatio) intézménvét az 1723:107. tc. vezette be. A betáblázott követelést, ha az adós vagyonából minden hitelező teljes követelésére nem tellett, más követelésekkel szemben prioritás illette. A betáblázás városokban a tanácsülés! jegvzőkönvvbe történt. Pesten 1771-től kezdve azonban külön jegyzőkönyvet Is vezettek a betáhiázo'rból. araelv sokszor teljes egészében közli a betáblázás alapiául szolgáló könyvkivonat, kötelezvény szövegét. 17. Regalgati hitelezői közül az egyik követelését az iratok között fekvő könvvkivonattal igazolta. Ez az adósság (debitum auszuqale) az árverési vételárból kielégítésre nem került, mert egy másik, mint betáblázott (debitum intabulatvm). tehát prioritást élvező, a felosztásra került vételárat kimerítette. Az utóbbira vonatkozó betáblázás felkutatása járt azzal az eredménnyel, hogy az ennek alapjául szolgáló könvvkivonatot a betáblázásl jegyzőkönyvbe szószerint átmásolva megismerhettük, s a cukrászati termékekre vonatkozó forrásként hasznosíthatjuk. 18. Schmeller, Andreas: Bayrisches Wörterbuch I—II. München 1872—1877. (Továbbiakban: Schmeller.) 19. Castell

г, D. J.: Wörterbuch der Mundart in Österreich unter der Enns. Wien 1817. (továbbiakban: Castelli)

; Dr. Hügel, Fr. S.: Der Wiener Dialekt. Lexikon der Wiener Volkssprache. Wien. Pest. Leipzig 1873. (továbbiakban: Hügel); Jacob. Julius: Wöterbuch des Wiener Dialektes mit einer kurzgefassten Grammatik. Wien und Leipzig. 1929. (továbbiakban: Jakob). 20. Mayr, Max: Das Wienerische. Wien. 1930. (továbbiakban: Mayr). 21. Kriinitz, J. G.: Oeconomische Encyklopedie, oder allgemeines System der Staats-, Stadt-, Haus- und Landwirtschaft in alphabetischer Ordnung. Fortges, von Floerke, F. J. 1—242. Berlin 1776—1858. — S3, kötettől: Oeconomisch-technoiogische Encyklopedie. (továbbiakban: Krünitz). 22. Zárójelben közöljük az ingóságoknak a leltár szerinti megnevezését. Ha az ingóság az árverési jegyzőkónyben más megjelöléssel szerepel, ezt külön feltüntetjük. 23. Die Stelle: Vorrichtung um Gegenstände abzustehen, aufbewahren. — Grimm, Jakob und Grimm, Wilhelm: Deutsches Wörterbuch I—XVI. Leipzig 1854—1954. (továbbiakban: Grimm) X. 2/II. 2172. 24. Der Mehlkasten: ein Kasten zur Verwahrung des Mehles. — Adeluny, Johann Chrisoph: Grammatisch-kritisches Wörterbuch der Hochdeutschen Mundart. I—IV. Wien, 1807. (továbbiakban: Adelung) III. 145. 155