Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Rózsa M. Lajos: Cukrászati termelőeszközök, termékek és értékesítés a XVIII. századi Pesten

Nyersanyagot csak kétfélét talált az összeíró a műhelyben, mégpedig 1,12 kg 5 4 édes mandulát (siesse 7 7 Mandlkehrnj és 0,84 kg farincukrot (Fari' zucker 7 6). Abból, hogy a műhelyben egy-egy ágy, szalmazsák, lepedő, pokróc (Kutzen 7 7), és két párna is összeírásra került, arra lehet következtetni, hogy a segéd a műhelyben aludt. A bolt 1 zöldre festett üveges szekrénnyel ( grün angestrichener gläser Kasten), 1 diófa lappal ellátott áruasztallal (Budi' , 8 mit einen Nussbaumenen Blatt), 1 zöld színű cukrászállvánnyal (leltárban: zuckerbäcker Stellage, jegyzőkönyvben: grünangestrichene Stellage'•"), 1 sárgára festett puhafa­asztalkával (leltárban: Gelbweichhöltzernes Tischl, jegyzőkönyvben: Gelbangestrichenes kleines Tischl) és 1 karosszékkel (Lühnstuhl) volt be­rendezve. A termelőeszközök közül itt írtak össze 4 db fából való cukrász­formát (höltzerne Zuckerbäcker Mödl), és 1 tésztanyújtót (Walcher m). Va­lószínűleg az üveges szekrényben állott az összeírt 57 db befőttes üveg ( Einmachgläser 6 1), amelyek sorát kiegészítette 14 üres butélia (Leere Bouttelien 6 2). 2 nagyobb és 2 kisebb butéliában málnaszörp (2 grosse und 2 kleine Bouttelien mit Himpeersaft) volt. 5 nagy fazék (Topf) közül egy­ben keserű mandulát (bittere Mandlu) és kettőben sűrített gyümölcsszörpöt (Salsen 6 3) tároltak. Regalgati az árut vörösrézserpenyős mérlegen (leltárban: Kupferne Schallen Waage,, jegyzőkönyvben: kupferne Schallwage) két fontnyi (1,12 kg) hiányos sárgaráz-súlyokkal (nicht vollständige messingfene] Gewichter) mérte. A biszkvitsüteményt erre szolgáló 4 kis ládában Pusquitten Kistl M) tartotta. Áru azonban kevés volt a boltban, csak 6,53 kg különféle sült cukrásztermék (Zuckerbacherei), 2 nagy ovális doboz vajas fánk (Butter­krapfen•"), 3,33 kg kalmus 6 6 (Kalmuss) és 2, 24 kg tragant 0 7 (Dragant) ke­rült összeírásra. Regalgatinak a vagyonösszeírásba felvett hitelezői közül Hirschmann Mátyás budai-vízivárosi gyarmatáru és fűszerkereskedő 0 8 által támasztott követelés igazolására a csődiratokhoz csatolt könyvkivonat, valamint Rickel József pesti-belvárosi gyarmatáru- és fűszerkereskedő 6 9 követelése betáb­lázásának alapját képező könyvkivonat 7 0 további adatokat szolgáltat a XVIII. század végi pesti cukrászati termékekre. Hozzásegítenek annak megismeréséhez is, hogy korszakunk árutermelő cukrászati tevékenysége milyen üzemmód mellett folyt, milyen áruk iránt volt kereslet. Ezek az iratok tájékoztatnak a termékek előállításához szükséges egyes anyagok beszerzési forrásairól, s a beszerzés üzleti lebonyolítási módozatairól is. A könyvkivonatokból kitűnően Regalgati a leltárból már ismert, va­lamint az abba felvett termelőeszközökből következtethető árukon kívül rúdcukrot (Benatzucker, Benadtzucker 7 I), fehérre kandírozott mandulát (Weiss candfierte] 7 2 Mandeln), piros színű cukorral bevont mandulát (Roth candfierte] Mandeln), mandulás süteményeket (Mandlbacht 7 3) és féreg­hajtó cukorkákat (Sem[en]-Cinna[e] Cand 7'') is készített. Hirschmann könyvkivonata az általa Regalgatitól 1792. július 30-tól 1795. április 3-ig terjedő idő, tehát 2 év és 8 hónap alatt vásárolt árukról szól. Ez alatt Hirschmann 14 alkalommal összesen 31,17 kg köhögés elleni gyógycukorkát (Cardar zeltl, Cartar zeltel), 27,16 kg rúdcukrot (Benatzuk­ker, Banadtzucker), 188,37 kg piskótát, 47,04 kg fehérre kandírozott man­143

Next

/
Oldalképek
Tartalom