Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Rózsa M. Lajos: Cukrászati termelőeszközök, termékek és értékesítés a XVIII. századi Pesten

Torten Mödl 2 6), a kétszersült tészták sütéséhez használt 12 bádogformát (Blecherne Zwibak Formen 2 1), felvágásukhoz szolgáló 1 kést (Zwiebak­messer 2 8) írtak össze. Egy speciális sütőformából, a bádogból készült (blechene) Wandlmodl-ból 2 9 152 darabot talált az összeíró. Volt még 36 kü­lönböző kis forma (kleine Verschiedene mödl) és a nyers fánktészta vágá­sára szolgáló kerék (Krapfen Radl 3 0). A mandulaív (Mandlbogen 3 1) készí­téséhez volt szükség ívalakú bádogformára (leltárban: Blechene Bögen, jegyzőkönyvben: Mandl bögen). A piskótatészta alakításához pedig bádog idomító-csövet (leltárban: Blechener Pischkotten Trachter, jegyzőkönyv­ben: Pisquitten Trachter 3 2) használtak. A zsírban sütendő nyers tésztának a forró zsírba nyomásához használták a bádogból készült fecskendőt (Sprit­zen v[on] Blech 3 3). Állt a műhelyben egy fedeles teknő (kleines Mölterl 3 4 samt einem Deckel), egy — feltehetően víz tárolására használt — öreg dézsa (Stander 3 5), továbbá egy egyakós hordó (leltárban: Eimmer Vassel, jegyzőkönyvben: Eimmer Fassel 3 6). A sütőkemence (Bak Ofen) tartozéka volt egy vaselőtét ( Eisernes Ofenblech 3 1) és a tűz élesztésére szolgáló szitóvas (Eiserner Schirhacken 3 8). A sütésre váró tésztának a kemencébe tételéhez két sütőlapát (Ofenschissl 3 9) állt rendelkezésre. Volt még a műhelyben egy létra (Latter'' 0), egy fűrész (Sag'' 1) és egy öreg papír vágó olló (leltárban: Papierscheer, jegyzőkönyv­ben: alte papier Scheer). Erre a cukrászati termelőmunkában a befőtt le­kötéséhez használt, kerek alakú lapoknak — az akkori technológia szerint maculatúrából is történő — kivágásához 4 2 volt feltétlenül szükség. Tálakat, főzőedényeket a műhelyben annak ellenére nem írtak össze, hogy Regalgati termékeinek elkészítéséhez a receptek 4 3 szerint ilyenekre is szükség volt. Edények Regalgati összes ingóságai között a cukrásztevé­kenységhez tartozók közül külön készített kimutatásban sem szerepelnek. Ez a kimutatás viszont a műhelyben és a boltban összeírt termelőeszközö­kön és felszerelési tárgyakon kívül a lakás konyhájában leltárba foglalt nagy vörösréz drazsirozó üstöt és a hozzá tartozó, vaslemezből készült sze­nes tűzhelyet (grosser Kupferner SchwingköstP' 1 samt einer blecherne Glutpfanne 4 5J, valamnit a gyógycukorka készítéshez szükséges — állványra helyezett — márványlapot (Verschlag worauf ein marmorener Kartar­zuckerstein steht'' 6), továbbá a cukorkakészítésnél használt bádogkiszúrót (Blecherner Kartarzuckerstecher 4 7J is magába foglalja. Ebből arra kell kö­vetkeztetni, hogy Regalgati az egyes nyersanyagok keveréséhez, elegyíté­séhez, kikevert tészták rövid ideig tartó tárolásához, továbbá gyümölcsök előkészítéséhez a lakása konyhájában összeírt — tehát a háztartáshoz tar­tozó — cseréptálakat, edényeket (grünirrdener Weidling, weiss irrdener glassirter VJeidling'' 8, weissirdene SchissV' 9) használt. Főzésre, melegítésre esetleg — ugyancsak rövidebb időtartamú — tárolásra szintén a háztartási felszereléshez tartozó vörösréz, és sárgaréz edényeket (kupferne Köstl, messinegene Köstl), lábasokat ( Pfanne 5 0 mit Füssen, irrdene Reindl 5 1) hasz­nált. Egyes termelőeszközök iránti szükségletnek a háztartási konyhai fel­szerelésből történt kielégítésére vonatkozó feltevésünk megalapozottsága mellett szól, hogy amikor a főzésnél, oldásnál, gyümölcsbefőzésnél elenged­hetetlen habmerőkanál (Schaumlöffel 5 2) az egész vagyonleltárban csak egy szerepel, az is a konyhában összeírt ingóságok között található 3 3. 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom