Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970 (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1970)

Konrádyné Gálos Magda: A budavári Fortuna fogadó

KONRÁDYNÉ GÁLOS MAGDA A BUDAVÁRI FORTUNA FOGADÖ A budavári Fortuna fogadó több mint nyolc évtizedes életéről gazdag írott anyag tanúskodik. A kéziratos okmányokból és nyomtatott szövegekből nemcsak adatokat olvashatunk ki, hanem a régi Buda társadalmi viszonyairól és az adott időszak vendéglátóipari tevékenységéről is képet nyerünk. A fogadó a ma Fortuna utca 4 számú házban az 1784. év végétől 1868-ig működött és jelentős idegenforgalmi tényező volt. Az utca a Fortuna fogadótól kapta, annak megnyitásakor, nevét. Az előző évszázadokban sokszor változott elnevezése az utca jelentősebb lakói szerint. A középkorban Magister Nicolaus Hungarus Aurifaber aranyművesről és az utcában levő ötvösműhely miatt Ötvös utca a neve. Ez az elnevezés későbbi korokban visszatért.

1 Zsigmond király idejében, (az 1410es években) francia származású hívéről, Bernátfia Ferencről, akinek itt volt a háza, Francia utca nevet viselte, mindaddig, míg az kegyvesztett lett, tömlöcbe került és háztulajdonát elvesztette.

2 A pálosoknak ez utcában levő házáról a Szent Pál utca nevet kapta, még a török időkben is említik mint „mahalle" (házcsoport) „Sen Pal uca".

3 1695-ben Wienergassen, mert „a bécsi térre torkolódott".

4 1760 után Mészáros utca is volt, minthogy ez a mesterség foglalt el belőle egy utcarészt.

5 Végül 1785 óta Fortuna utca. Mindez nem jelenti, hogy az utca az elsőtől az utolsó házáig pontosan meghatározható években csak fenti neveken szerepelt, hiszen a nevet sokszor az utca egy-egy szakasza viselte csak, vagy valamelyik elnevezése a következő időszakba is átnyúlt. így például a fogadóvá lett káptalani házról közben Káptalan utcának is hívták, például egy 1807-ben kelt hivatalos, nyomtatott rendeleten is még így szerepelt.

6 Maga a ház: zártsorú, körülépített, egyemeletes épület, a Fortuna utca és Fortuna-köz sarkán, copf homlokzattal, középkori maradványokkal.

7 A három középkori ház, amely az épület alapját képezte a 190-, 200-, 201-es számokat viselte a Buda visszafoglalása után készült Rabatta Haüy térképen (Plan de la ville et chateau de Buda en 1687 en l'état quels sont présentement en janvier). A Fortuna-köz sarkán levő ház ekkor Petrovay László pestmegyei alispán tulajdonában volt.

8 Az esztergomi káptalan vette meg az egész ingatlant és egybeépítette a három házat. 1777-ben cserélt gazdát és a Budára költözött Egyetem céljait szolgálta, majd a Helytartótanács kezébe került. 1784 végétől Buda város tanácsának tulajdonában fogadó, vendéglő és kávéház lett, a XIX. század második felében részben rajziskola, magánlakás, nyomda, majd 1872-től az egész épület törvényszék, börtön, miniszteriális hivatal, végül a legújabb időkben vendéglátóipari központ és 1966 augusztus óta az egyik épületfél helyiségeiben a Ven117