Minárovics János: Gőzfecskendők a magyar tűzoltóságoknál (Budapest, 2004)

3. A már szabadalmazott kettős hatású gőzköpűs fecskendőhöz való készü­lékek alkalmazása a közönséges túzifecsken­dőkön, miáltal a kazán levétele aljzatáról és a vezeték csövek szét­szedése következtében ezen alkatrészek tisz­títása rendkívül meg­könnyebbül". Sajnos a szabadalom leve­lek mellett rajzok nem maradtak ránk és később az osztrákokkal e témá­ban folytatott levelezés sem vezetett eredményre. Nem tudjuk azt sem, hogy megépítette-e a Borsod megyéből elszár­mazott Szabó Pál sza­badalmazott fecskendő­it, de következtethetünk arra, hogy a javításokat az első példánynál szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján tette meg. A magyar feltalálók 1832-ig három ízben is tökéletesítették gőzfecskendőjüket. Ezekre a javított eljárásokra is megszerezték a szabadalmakat. Arról sem rendelkezünk adatokkal, hogy tűzoltásra használták-e masináikat. Az angol és amerikai feltalálók azonban szélesebb ipari lehetőségeik birtokában gyorsabban cselekedtek. Mivel a Watt János által feltalált gőzgép (1769 1800) gyakorlati használ­hatósága bebizonyosodott, a sikereken felbuzdulva az angol Braithwaite és Erikson 1829-ben megszerkesztették első gőzfecskendőjüket. A 10 lóerős gépezet mintegy 27 méter magas­ságba lövellő sugarat adott. Szabó Pál és. fiai szabadalom levelének első oldala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom