Minárovics János: A nagy elődök A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökei és vezető férfijai, 1871-1945 (Budapest, 2002)
RÖSCH FRIGYES a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség megalakításának kezdeményezője A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség eszméjét Rösch Frigyes (1832-1923), a Soproni Önkéntes Tűzoltó és Torna Egylet főparancsnoka indította útjára. Fridrich RÖsch Reutlingenben (Würtenberg tartomány) született. A soproni reáliskolához 1859-ben hívták meg tanárnak és ott 25 éven át (1884-ig) tanított. Sopron tűzvédelmével már a városba történt letelepedésekor kapcsolatba került és ez a kapcsolat egész életére kiterjedt. Akkor a soproni tanács hirdetmény útján toborzott önkéntes tűzoltókat és a fiatal tanár azonnal az emberbaráti ügy szolgálatába állt. Hazánkban a hatósági jóváhagyással elsőként működött Soproni Önkéntes Tűzoltó és Torna Egylet alapszabályait ő dolgozta ki. Minden bizonnyal ezért választották meg 1866-ban az egylet első főparancsnokává. Ezt a tisztet 1866. április 26-tól 44 éven át (1910-ig) töltötte be becsülettel, odaadással és fáradhatatlan szorgalommal. Nemcsak Sopron város tűzvédelméért tett sokat, hanem kiemelkedő érdemeket szerzett az ország tűzvédelmi helyzetének javítása terén is. A tűzoltó ügy hazánkban történő népszerűsítése, a vármegyei tűzoltószövetségek és az országos tűzoltó szövetség megalakítása körül hervadhatatlanok az érdemei. Már 1869-ben beadványt intézett a belügyminisztériumhoz és kérte, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületek felállításához az ország minden városában és községében adjanak lehetőséget és a biztosítótársaságokat kötelezzék azok támogatására. Még ugyanabban az évben tíz vármegye 400 községéhez és városához intézett felhívást, hogy tűzoltó ügyeik megtárgyalására küldjék el képviselőjüket, Sopronba. O tartott az önkéntes tűzoltóság lényegéről és szervezéséről előadást annak a néhány küldöttnek, akik a meghívásnak eleget tettek. A kezdeti sikertelenség nem kedvetlenítette el, tovább dolgozott az ügy érdekében és 1870-ben irányításával a szövetség első alapszabály-tervezetét amit 250 helyre küldtek meg- kidolgozták. Megértő magatartása tette lehetővé, hogy az Országos Tűzoltó Szövetség alakuló közgyűlésére ne Sopronban, hanem Budapesten kerüljön sor 1870. december 5-én. Ezen Rösch elnökölt és a szövetségi bizottmány tagjává választották és tevékeny szerepet töltött be a kezdeti lépéseket tevő szövetség életében. Az első tűzoltó nagygyűlésen (Pest 1871. szeptember 16-19.) javaslatával az egységes gyakorlati szabályzat csíráját ültette el. Az egységes csavarpár bevezetésére vonatkozó indítványát is elfogadták. A második nagygyűlést nem véletlenül rendezték Sopronban (1874. szeptember 5-8.). Rösch Frigyes terjesztette ott elő többek között, hogy minden 1400 lakoson felüli község ha 6 hónapon belül nem alakítaná meg önkéntes tűzoltóságát, úgy hivatalból kötelezett tűzoltóságot szervezzen. Az általa kidolgozott gyakorlati szabályzatukat a soproniak 1873-ban nyomtatták ki. „A tűzoltóság kisebb városokban, falukban és pusztákon" című 1878-ban megjelent könyvében már így ír: „... nekünk teljes tűzrendészeti törvényre van szükségünk... - ebben mindenekelőtt kimondandó volna, hogy minden bizonyos népességgel bíró városban, mezővárosban és faluban önkéntes tűzoltócsapat felállítandó... ahol ez nem teljesíttetik... hivatásszerű tűzoltó csapat alakítandó... a legkisebb községben is néhány férfi a tűzoltó szerek mikénti kezelési módjába begyakorlandó..." 1884-ben a tűzoltó szerek kiállítási szabályzattervezetét készítette el. 1886 végén került sor Sopron sz. kir.város és Sopron vármegye tűzoltó testületei szövetségének megalapítására, elnöknek Rösch Frigyest választották. A nyolcadik tűzoltó nagygyűlésen 1887-ben országos segélyalap létesítését javasolta és részt vett a segélyzőpénzár alapszabályának kidolgozásában. Már az eddig említett munkái is tanúsítják, hogy széles látókörű, az ország tűzvédelmi érdekeit szem előtt tartó szaktekintély volt. Érdemeit öregbíti első, 1870-ben magyar és német nyelven kiadott „Tűzoltók könyve" című munkája is, ez volt hazánkban a második tűzoltó szakkönyv. Sopron városa 1906-ban közületi kiváló tevékenységéért díszpolgárává választotta. Parancsnoki tisztéről 1910-ben leköszönt, a testület akkor tiszteletbeli parancsnokának választotta meg. 1911-ben a MOTSZ is tiszteletbeli taggá választotta. 1912ben, amikor első ízben osztották ki a 25 évi tűzoltó szolgálat elismerésére alapított királyi díszérmet, azt az elsők között kapta meg. Az öreg tűzoltó - miként Arany János Toldija - még egyszer csatasorba állt, mert 1914-ben - amikor a soproni tűzoltók színe- virágát elvitték a háborúba - a parancsnokságot 82 évesen is magára vállalta. Sopron város polgárai, amikor 1920-ban a városból elköltözött, impozáns búcsút rendeztek tiszteletére. Szeretett városától távol még 3 évig élt és meghalt 1923. augusztus 10-én, a
