150 éve született gróg Széchenyi Ödön (Budapest, 1989)

Londonban egy amerikai fenyőből épített csónakot vásárolt, és azzal Vushofentől Linzig egyedül evezett, majd onnan Keve Józseffel együtt eveztek le a Dunán Pestig. Férfias mulatság, testet-lelket edző túra volt ez a javából. Az atyja által alapított Budapesti Hajósegyletnek Ödön választmányi tagja volt. Nagyszabású tervet dolgozott ki, hogy Pesttől Párizsig vízi úton hajóval eljusson. Évekig folytatott föld- és vízrajzi tanulmányokat terve megvalósítása érdekében. Hazánkban az 1860-as években értek meg a feltételek az önkéntes tűzoltóságok megalakulására. A fővárosi viszonyokra már akkor is élénken figyelő közvélemény nagy érdeklődéssel várta a pesti önkéntes tűzoltóság szervezésére irányuló erőfeszítések eredményét. A megalakulásáért folytatott küzdelem élére Széchenyi Ödön állt. 1862. szeptember 20-i számában „Az Ország Tükre" (budapesti képes közlöny) bemutatja az ifjú grófot, közli arcképét és azt írja róla: „.. .Ama fiatalember, kinek sikerült és hü arcképét mai számunk hozza, a »legnagyobb magyar«, gróf Széchenyi István ifjabb fia, ki dicsőült atyjától legfényesebb nevet és legragyogóbb érdemkoszorút nyerte örökségül... Már is több nemes intézmény köszöni neki létét... s újabban tűzoltóegylet felállításán fáradozik. " Londonból hazatérve összehasonlítást tett a hazai és külföldi tűzrendészet és tűzbiztonság között s megállapította, hogy városaink - köztük Pest és Buda is - tűzoltói felkészültség terén nagyon elmaradtak. Ezért felvilágosító cikket írt „A tűzoltóintézetek hasznosságáról" a napilapokban. 1862. december 11-én a Pesti Naplóban megjelent cikkében kifejtette, hogy: „A müveit országokban jól szervezett tűzoltó intézetek várják a garázda lángokat, célszerű készleteikkel elfojtandók azokat, mielőtt nagyobb károkat tehetnének... itt Pesten- fővárosban - dacára a tűzoltó müsze-