Dr. Váry Lászlóné - Minárovics János: Szent Flórián a tűzoltók patrónusa (Budapest 1988)

hogy ők azért, hogy a céhrendtartás minél eredményesebb legyen, külön védnökük gyanánt Szent Flóriánt és Remete Szent Antalt választották, akiknek névnapján rendes szentmisét tartottak. Győr akkori leégései (1529, 1539, 1566, 1647, 1656, 1673, 1686, 1697, 1718, 1718-1820 között két ízben, 1735 amikor az Újvárosban dühöngött nagy tűz) hozzájárultak e városunkban a Szent Flórián-kultusz elterjedéséhez. A mázasfazekas céh 1816-ból fennmaradt pecsétjén is az ő alakja látható. A győri Xantus János múzeum több Flóriános céhzászlót, Flórián-szobrot, céhpecsétet őriz és híres 39 darabból álló céhláda gyűjteményében is van olyan céhláda - a pékeké - aminek egyik sarkán szentünk faragott faszobrocskája áll. Már az 1500-as években álltak azok a házak amikből a magyar ispita és templom, azaz az elaggott polgárok otthona és temploma - Győr egyik legszebb műemléke - került kialakításra. A homlokzaton az egyik szoborfülkében Szent Flórián (a másikban Szent József alakja. A kapu fölött emléktábla hirdeti, hogy „Alapította Széchenyi György 1666". Még egy Szent Flórián-ábrázolás hívja magára Győrben a figyelmet A nevezetes Mária-szobros emlékmű, amit Budának a töröktől 1686-ban történt visszafoglalása emlékére állítottak. A mintegy 16 méter magas oszlopon álló Mária egy négyzet alakú mészkőből faragott domborműves és gyümölcsfüzéres kétosztású talapzat közepén emelkedik. Az egyik dombormű Szent Flóriánt ábrázolja, de nem a teljes alakot, hanem csak afejrészt mintázta meg ismeretlen alkotója. Az emlékmű oldalán lévő chronostikon szerint Kollonits Lipót bíbornok, győri püspök emeltette 1691-ben. Nagyobb tűzvészek után a Flórián-tisztelet újabb lendületet vett. így pl. az 1776. évi csepregi tűzvész után, amely 11 emberéletet követelt, melynek során a tűz martaléka lett 166 ház és melyet Kozma István lelkipásztor „Csepreg Mező-városnak 1776-dik Esztendőben Április Holnapnak 1 -ső Napján Tűzzel emésztetett szerentsétlen sorsának Versekben lett le írása" címmel közvetlenül a tűz után versekbe szedett, a csepregiek azt a szokást vették föl, hogy Flórián napja előtt böjtöltek. A falu népe a Flórián-napi könyörgő ünnepi nagymisén vett részt, akinek halaszthatatlan dolga akadt a határban az a korai misére ment el. Az 1777. június 9-i és az 1778. március 27-i, borzalmasnak mondott tűzvészek után Kőszegen 1778-ban úgy határozott a magistrátus, hogy minden nap 11 órakor „a város templomnak tornyában a legkisebb haranggal" a tűz védőszentjének Flóriánnak tiszteletére is harangozás történjék (1777-ben akkor nyargallt végig a tűz a városon, amikor a lakosság nagy része a szőlőkben és a mezőkön dolgozott s mire hazaszaladtak már csak az üszkös romokat találták a házuk helyén. 209 ház „s egynehány személy" égett el. A következő évben azok a házak is a tűz martalékává lettek, melyeket az előző évben tombolótűzvész kikerült. Akkor 363 ház, 29 kalmárbolt stb. égett le). Szombathelyen a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt középkori templomot 1791-ben, amikor az új székesegyház nyolc évig tartó építkezését megkezdték, lebontották. A barokk építésű 42x9 méter alapterületű egyhajós félköríves szentélyű