Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)
Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZ GYULLADÁSÁNAK ELTÁVOZTATÁSA
a hagyományokon alapuló gyakorlatban megismert és elsajátított eljárási rend, később az írásban is rögzített tűzi rend, ezt követően a helyhatóságok által alkotott írásban foglalt tűzszabályrendeletek, illetve az állami szervek által kibocsátott tűzrendészeti rendeletek, végül az állami vezetés szintjén alkotott kormányrendeletek, és törvények. Az ipari forradalom kibontakozása után a fejlett országok rendjének és védelmének biztosítására irányuló igazgatás egyre fontosabb és lényegesebb ágává válik a tűzrendészet. Napjainkban a tűzvédelemről szóló jogszabályok képezik a tűz elleni védekezés törvényi hátterét. A tűzrendészeti hatóságok intézkedései az állampolgárokra, az állami és társadalmi szervekre egyaránt vonatkoznak, szükség szerint hatósági intézkedésekkel kötelező magatartásra kényszerítik az érdekelteket. Hazánkban a legfelsőbb szintű jogszabály a tűzrendészeti igazgatás három feladatát jelöli meg: a megelőző tűzrendészetet (a tűz megelőzését szolgáló tevékenységet), a mentő tűzrendészetet (a keletkezett tűz oltását), a felderítő tűzrendészetet (a tűz keletkezési okának megállapítását). Napjainkra a tűzvédelem, valamint a tűzrendészeti igazgatás tudománnyá, és tudományos alapokon szervezett, és végzett gyakorlattá vált. Ebben a tanulmányban a tűzvédelem, ezen belül elsősorban a tűz körüli eljárási rend fejlődésének néhány kérdése kerül feldolgozásra időben az őskortól hazánk első tűzrendészeti törvényének megszületéséig 1 (1936). Az írásmű arra keres választ, hogy történelmi koronként az emberi közösségek - az írásbeliség megjelenése előtt és után - miként követelték meg, tartatták be a tűz megelőzésével, megszüntetésével (oltásával) kapcsolatos általuk helyesnek tartott tevékenységi rendet, eljárási szabályokat, mindez a legegyszerűbb védekezési szabályoktól kezdve hogyan gazdagodott és vált a kisebb és nagyobb emberi közösségek esetén egy komplex szabályrendszerré és eljárási renddé. A honfoglalástól elsősorban magyar írásos és tárgyi emlékekre támaszkodva tárgyalja ezt az írásmű. A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS ELJÁRÁSI RENDJÉNEK FEJLŐDÉSE AZ ŐSKORTÓL A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSÁIG A legrégebbi időkben Az emberiség fejlődésének történeti útján hosszú ideig a tűz elleni hatékony védekezést vallási hiedelmek korlátozták. Többek között az ártó tüzet isteni büntetésnek tartották, és azt vélték, hogy pusztítását békén kell tűrni. Az emberi élet megmentésének egyedüli módja a tűz előli menekülés. Ennek a hiedelemvilágnak Időben ehhez igazodva a tanulmányban szóba hozott néhány fogalom - többek között a tűzvédelem, tűzrendészet, rendelet, kormányrendelet, helyhatósági szabályrendelet, tűzrendészeti szabályrendelet vagy tűzszabályrendelet, illetve tűzi rend - megfogalmazása XIX. század végi XX. század eleji szakirodalom alapján - az írásmű végén az I. sz. mellékletben található.
