Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)
Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZ GYULLADÁSÁNAK ELTÁVOZTATÁSA
tétnek így, míg a földalatti üregecskék kisebb uízmedenczéknek nevezhetőek. A hordókban tartott kapitányvíznek megvan az az előnye, hogy helyéről elszállítható s így nemcsak közvetlen szomszédságban levő épületek, hanem messzebbieknek az oltásánál is fel lehet használni. 27 " II. TŰZRENDÉSZETRE VONATKOZÓ RENDELETEK, TÖRVÉNYCIKKEK ÉS DÖNTVÉNYEK (1867-1900) 1868. évi 4209. számú belügyminiszteri rendelet 28 az építkezés és tűzrendészeti ügyeknek törvény útján való szabályozását rövid időn belül kilátásba helyezi. 1869. évi 3365. számú belügyminiszteri körlevél a tűzrendészeti szabályok szigorú betartására hívja fel a törvényhatóságokat, különösen a betakarítás és cséplés idején kíván hathatós intézkedéseket. Minden helységben a helyi viszonyoknak megfelelő tűzőrség szervezését, kapitányvíz tartását, ott ahol az kivihető tűzoltóegylet létesítését. A községi elöljárót a tűzvédelemmel kapcsolatos észszerű intézkedések megtételére kötelezi. Az 1870. évi 2970. számú rendelet az ásványolaj szállítás és tárolás szabályait tartalmazza. Az 1870. évi 3339. számú rendelet a tűzesetekről teendő jelentéseknek és a tűzkár-kimutatások mintáját közli. Az adatgyűjtés és felterjesztés rendjét rögzíti. Az 1872. évi XXXVI. Törvénycikk 10. §-a a tűzoltási járulékok kivetésének módozataival foglalkozik. Az 1875. évi XXXVII. Törvénycikk 470. §-a kimondja, hogy a biztosítás összege a biztosított tárgyak teljes értékét meg nem haladhatja, a 476. § szerint a biztosítottnak a kár enyhítésére (tűzoltás) fordított költségeit a biztosító társaság az esetben is tartozik megtéríteni, ha a fáradozás sikertelen marad. A 491. § az oltás közben megsérült vagy magsemmisült biztosított tárgyak közvetlen kárnak, vagyis olyanoknak tekintendők, mintha a kiütött tűz folytán mentek volna tönkre. Az 1878. évi 53720. számú belügyminiszteri rendelet az országos tűzoltószövetség választmányát (elnökségét) minden tűzrendészeti és tűzoltói ügyben véleményadására illetékes szakközegnek ismeri el. Az 1878. évi V. törvénycikk 155. és 422. §-a a gyújtogatást bűntettnek minősíti. A 425. és 439. § szerint, aki gondatlanságból keletkezett tűz okozója, és aki távírdát (villamos vezetéket) szándékosan rongál meg vétséget követ el. 27 OLEJÁK KAROLY: Tűzoltólexikon. (Pesti Könyvnyomda Részvény Társaság, Budapest, 1904.) Kapitányvíz címszó, 53. oldal. 28 A tűzrendészetre vonatkozó legfontosabb rendeletek, törvények és döntvények OLEJAK KAROLY: Tűzoltólexikon. (Pesti Könyvnyomda Részvény Társaság, Budapest, 1904.) 131-135. oldalon találhatók .
