Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)
Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZ GYULLADÁSÁNAK ELTÁVOZTATÁSA
Dr. Hadnagy Imre József A' TŰZ GYULLADÁSÁNAK EL TÁVÓZTATTÁSA, avagy adalékok a tűz körüli szabályozott eljárási rend kialakulásának, valamint a helyhatósági tűzszabályrendeletek, és a tűzvédelmet szabályzó állami rendeletek megszületésének történetéhez Bevezetés Az őskor embere a tüzet a természet egy különleges jelenségeként ismerte meg. A váratlanul fellobbanó lángok a tűz barátságtalan oldalát megjelenítve legtöbbször félelmet keltettek. Ennek természetes velejárójaként őseink a tüzektől távol tartották magukat. A tűz barátságosabb voltának a felfedezéséhez hosszú időre volt szükség. Ha a természetes tüzek rémítő lángoszlopai egy idő után szelídebbek lettek, akkor a tűznél melegedni is lehetett. Sőt az emberek azt is megtapasztalták, hogy a tűzben elpusztult állatok húsa, ha még ehető maradt, akkor ízletesebb volt, mint a nyersen fogyasztotté. Az már más történet, amikor az ember a tüzet a vadállatok elleni védőeszköznek használja. Ennek előzménye az a megfigyelés, hogy az állatok is idegenkednek a tűztől, attól tisztes távolságban érzik magukat biztonságban, és még vele szemben tehetetlenebbek is, mint az ember. A tűz később a világítás, a melegedés, a táplálék ízletesebb készítésének mindennapi eszközévé válik. Ám egyes népcsoportok ügyesebb kézművesei a fegyverek, a mindennapi használati eszközök elkészítésében is szerepet szánnak neki. A tűz embert szolgáló oldalának mind teljesebb kihasználásához meg kellett találni és tanulni a tűzrakás művészetét, vagy ha úgy tetszik a tűzgyújtás módját, de mivel ez nehézkes és körülményes művelet volt, hosszú időn keresztül egyszerűbbnek mutatkozott az élesztett tűz őrzéséről gondoskodni. Már a kőkor embere kénytelen volt védekezni a tűz ellen lakhelyének megóvása, értékeinek megőrzése céljából. Ez igaz a természet által okozott, de a mesterségesen keltett tüzekre is. Az utóbbi az ember hasznát szolgálta ugyan, de időnként ártó tűzzé alakult, ezért az „életben tartása", a tűz körüli tevékenység éberséget, óvatosságot igényelt. így az ember már ősidők óta kénytelen gondoskodni a tüzek féken tartásáról, a váratlanul fellobbanó lángok mihamarabbi felfedezéséről, az ártó tüzek megelőzéséről. Az emberiség történelme során elődeink mindezt a körülményekhez képest a leghatásosabban és legeredményesebben igyekeztek megoldani. A tűzhely körültekintő létesítésétől a modern tűzrendészetig hosszú út vezet, melynek főbb csomópontjai a - koronként érvényes - előbb csak
