Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZ GYULLADÁSÁNAK ELTÁVOZTATÁSA

rendőrkapitányé, másodfokon a vármegye alispánjáé, harmadfokon a belügyminiszteré a bíráskodási jog. Záróhatározat (100§) - Megerősítés és hatályba lépés. Összegezve. A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnöksége 1903-ban kiadott vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet mintája jó alap a közigazgatási egységek (községek, városok, vármegyék) hasonló témájú rendeleteinek kidolgozásához. A minta fejezetekre tagolva, 100§-ban részletesen foglalja írásba a tűzvédelemmel kapcsolatos elvárásokat, teendőket. A települések (községek, városok) népességének létszámához igazodó különféle (tűzoltószer tartási, vízkészletre vonatkozó, stb.) normákat, egyéb - a tűzveszélyes anyagok tárolását, stb. - érintő szabályokat is ismerteti. Rögzíti azt is, hogy bizonyos tevékenységeket - pl. építési, kéményseprési szabályokat, eljárásokat, stb. - más szabályrendeletekbe kell foglalni. A tűzjelzésre, a tűzoltóságok létesítésére, működésére, a kitört tűz oltására, a hatósági feladatok ellátására, a mulasztók, vétkesek megbüntetésére vonatkozó elvárásokat és elképzeléseket is kifejtve, számos más rendeletre hivatkozva kíván segítséget nyújtani a tűzrendészeti szabályrendeletek megalkotásához. A mintából közigazgatási egységenként ki-ki azt átvéve, amire éppen szüksége van, és ami fő egységes felépítésű, tartalmát tekintve pedig nem terjengős, jól kezelhető tűzrendészeti szabályrendeletek születhetnek, születhettek. Az 1936. évi X. törvénycikk a tűzvédelem fejlesztéséről és a végrehajtását szabályzó rendelet A Magyar Tűzoltó Szövetség a megalakulásától kezdve következetesen harcolt azért, hogy a tűzrendészet ügyeit törvény rendezze. A szövetség elképzelése szerint a törvényi előírások alapján javul a tűzoltóság helyzete, létrejönnek a szervezeti, a technikai korszerűsítés feltételei, az állam anyagi támogatása sem marad el. A szövetség a legnagyobb elismeréssel fogadta a kormányzat hajlandóságát e lépés megtételére, ez tükröződik a Tűzrendészeti Közlöny 1936. évi 2. számában megjelent írásban is, mely szerint: 1936. január 28-át lángbetűkkel jegyzik fel a magyar tűzrendészet történetében, mert ezen a napon terjesztette a képviselőház elé a magyar királyi belügyminiszter törvényjavaslatát a tűzrendészet fejlesztéséről. Az csaknem bizonyos, hogy az egyre növekvő háborús veszély, mint kényszer is sürgette a törvény megalkotását. A szövetség eltökéltsége és a háborúra való készülődés kényszerítő ereje, mint törekvés találkoztak és jó alapul szolgáltak a törvény megszületéséhez. Ehhez még egy adalék a törvény előkészítőinek kínosan ügyelni kellett arra, hogy a törvénycikk és a korábban elfogadott légoltalmi törvény (1935. évi XII. törvénycikk) előírásai ne kerüljenek ellentmondásba egymással.