Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZ GYULLADÁSÁNAK ELTÁVOZTATÁSA

- IV. Kötelezettségek és intézkedések a tűzvész alatt és után (35.-43§). - Tűz ész­lelésének kikiáltása és jelentése (a tűzőrségnek, rendőrségnek). A kigyulladt épületek szomszédainak kötelezettségei. Tűz esetén a kivilágítás rendje. A ve­zénylő parancsnok koordinálói munkája. A rendőrkapitány felhatalmazása a ­magánterületet is igénybe vevő zavartalan mozgás biztosítására, a szükséges anyagok, eszközök felhasználására, a tűz tovaterjedése céljából az épületek bontásának elrendelésére, a közreműködők váltására. Csillapodó tűz esetén a közreműködők elbocsátásának rendje, a tűz oltását követően a kárhelyen visszamaradó őrség kijelölése. A kölcsönvett szerek visszaszállításának rendje. Tűz után a tények rögzítése az okok megjelölésével, elmarasztalások, elismeré­sek javaslatba hozása, tűzvizsgálati jegyzőkönyv készítése, az ártatlansági bizo­nyítványok kiadása. - V. Büntetések (44.-46§). - Büntetés a hatályos rendelkezések szerint szabható ki, a pénzbírságok mértéke. A büntetés kiszabása első fokon a rendőrkapitány joga, 3 napon belül fellebbezés a tanácshoz, újabb 3 nap alatt a belügyminisz­terhez. Összegezve. Székesfehérvár tűzrendészeti szabályrendeletére ugyancsak igaz, hogy a tartalom logikai rendjét tekintve analóg a korábban bemutatottakkal. Egy­értelműen fogalmazza meg a tűzoltás hivatalos szereplőinek jogait, kötelezettsé­geit és feladatait. A tűzoltásban való részvételi kötelezettség - a hivatalosan részt­vevők, vagy vállalt feladatot teljesítők kivételével - csak a 20-40 éves férfi lakos­ságra terjed ki. A kémények tisztántartását, a kéményseprők feladatait félreérthe­tetlenül rögzíti, hivatkozva a város kéményseprői szabályrendeletére. A terjengős­séget elkerülendő több helyen van hivatkozás más jogszabályokban rendezett dol­gokra, vagy a tűzoltók esetén a szolgálati utasításban rögzítettekre. A rendelet az oltószerek tartási kötelezettségét részletesen tárgyalja, és tulajdonosi csoporton­ként azok összetételét egyértelművé teszi. A korábban bemutatott tűzszabályrendeletektől eltérően - amelyek csak utalnak a rendőrség közreműködésére, és szerepére a tűz körüli eljárásban - ebben a vá­rosban tűz esetén nagyobb szerepet szánnak a rendőrkapitánynak, az ő személyes közreműködése garancia a jogszerűségre; jelenléte fontos a rend biztosítása, a tűz terjedésének megakadályozása érdekében való mozgás, a magán területek igény­be vétele, a szükséges bontási feladatok törvényes végrehajtása szempontjából. A büntető rendelkezések csak megerősítik azt, ami egyébként is hivatali kötelessé­ge, a szabálysértések elsőfokú elbírálását. Az 1888. évi tűzrendészeti kormányrendelet (1888) A kormányrendelet előírja - Budapest kivételével - a helyi tűzszabályrendeletek megalkotásának, felülvizsgálatának kötelezettségét, igazából egységes mederbe igyekszik terelni a tűzrendészeti szabályalkotási tevékenységet. A rendelet hét fe­jezetben, összesen 36§-ban foglalja írásba azt a tevékenységi folyamatot, amelyet

Next

/
Oldalképek
Tartalom