Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)
Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZ GYULLADÁSÁNAK ELTÁVOZTATÁSA
pestre nem terjed ki.) Ezt követően csaknem ötven évnek kellett eltelni ahhoz, hogy a különböző minisztériumok és hatóságok tűzrendészetet szabályozó rendeletei és intézkedései nyomán meglévő áttekinthetetlen helyzet megszűnjön, egyértelmű jogi helyzet alakuljon ki, azaz megszülessen a tűzrendészeti törvény. Ebben az időszakban a helyi viszonyokat jól tükröző, de felépítésének logikai rendjében, és tartalmában egyre inkább konvergáló tűzszabályrendeletek jelennek meg. Ezek megszületésében legfontosabb szerepe van: -A - már korábban említett - 1769-ben kiadott Helytartótanácsi szabályrendelet tervezetnek. - Az 1888-ban megjelent tűzrendészeti kormányrendeletnek. - A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség által 1903-ban kiadott Vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet-mintának. Az 1936-ban megszületett tűzrendészeti törvény, és a végrehajtását szabályzó rendelet teljesen egyértelművé teszi a közigazgatási teendőket, és a tűzoltó szakfeladatokat. A továbbiakban szó lesz: - Gerjen község, és - Néhány magyarországi nagyváros 16 , a hazai tűzvédelem egyik élenjáró városának Sopronnak, majd Budapestnek, és végül Székesfehérvárnak a tűzrendészeti szabályrendeletéről. - Az 1888. évi tűzrendészeti kormányrendekről. - A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség Vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet-mintájáról. - A hazai tűzvédelem fejlesztéséről szóló 1936. évi X. törvénycikkről (a tűzrendészeti törvényről), és végrehajtását szabályzó rendeletről. Összegezve. A tűzrendészet - az anyagi gondoskodás kivételével - egyre inkább központi rendelkezésekre épülő állami feladattá válik. Ennek a fő indukálója a hazánkban is kibontakozó ipari forradalom. A különböző közigazgatási egységek (községek, városok, vármegyék, az ország egészének) tűzvédelmét szabályzó rendeletek (tűzszabályrendeletek) logikai felépítésében, tartalmában, szabályrendszerében egyre inkább az egységes rend válik uralkodóvá. Néhány hazai település tűzszabályrendelete Gerjen község tűzrendészeti szabályrendelete (1893) Ezt a községi 17 rendeletet elolvasva, egyértelművé válik, hogy az 1888. évi tűzrendészeti kormányrendelet nyomán készült, öt részre tagolva 63§-ban rögzíti a 10 Néhány magyar nagyváros - Szeged, Székesfehérvár, Sopron, Nagyvárad - nagyjából egyidőben alkotott tűzrendészeti szabályrendeletét tanulmányozva megállapítható, hogy azok felépítésének logikai rendje azonos, tartalmuk lényeges dolgokban alig tér el, különbség tulajdonképpen csak a települések sajátosságaiból adódóan a tűzoltó szervezetek felépítésében, a tűzriadó rendjében van. 17 Gerjen község - Fadd és Kalocsa között fél távon Tolna megyében - a Duna partján terül el.
