Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZ GYULLADÁSÁNAK ELTÁVOZTATÁSA

dően helytállók, valamint a kötelességszegők jelentése a főbiztosnak. A lakosok mozgósítása a tüz körüli munkákra a kereskedők feladata. A város éjjeli rendjének biztosítása, és esetleges gyújtogatás elkerülése végett az idegeneket, gyanús sze­mélyeket igazoltatni kell, szükség esetén lefogni, és a főbírónak erről jelentést ten­ni, ennek elmulasztása büntetést von maga után. A céhek tagjainak havonta fel kell olvasni a tűzi rendet, hogy az teljes egészében tudatosodjon. A szabályozott eljárási rend az ipari forradalom hazai kibontakozásá­tól az első tűzrendészeti törvény megjelenéséig A kapitalizmus kialakulásának és fejlődésének nélkülözhetetlen velejárója az ipari fejlődés hazánkban csak 1849 után a jobbágyság felszabadításával vált lehe­tővé. A kiegyezésig csak vontatottan haladt, a gyorsabb ütemű fejlődésnek csak az 1870-es évektől lehetünk tanúi. Az ipari forradalom magyarországi kibontakozása a tűzoltóügyre is jelentős ha­tással van. A szervezett tűzoltóság - kezdetben önkéntes tűzoltóegyletek - megje­lenése mélyreható, lényeges változásokat indít el a tűzvédelem, tűzrendészet terü­letén, de a változások a tűzoltószerek korszerűsítésével, újak megjelenésével, a motorizációval, az elektronikai eszközök térhódításával, a tűzoltók szervezeteinek, szolgálatának, tevékenységi rendjének egységesítésével is összefüggenek. Ebben az időben tömegével alakulnak meg az önkéntes szervezetek, szép számmal léte­sülnek hivatásos, és gyári (magán) tűzoltóságok, ennek természetes velejárója a tűzvédelem, a tűzrendészet területén egyre több szakképzett ember alkalmazása. Mindezek folyományaként az is igényként merül fel, hogy az állam is szerepet vál­laljon a tűzvédelemben, tűzrendészetben. Hazánkban a tűzvédelem a kiegyezést követően - az anyagi gondoskodás kivé­telével - mindinkább állami üggyé válik, és állami akaratként óvintézkedések meg­tételét írja elő, és nemcsak a tűzmegelőzést, a hatékony tűzvédelem megszerve­zését és megvalósítását foglalja magába, hanem az építés, az építkezések terüle­tén is rendet akar tenni az építési rendtartással, fokozatosan kibővül az oltási renddel, a fenyegetett javak mentésével. Ez formájában már a mai értelemben vett tűzrendészet, a kor színvonalán álló feladatrendszerrel. Annak bizonyítéka, hogy az állami beavatkozásra, az ország egészére kiterjedő szabályozottságra van szükség a kiegyezést követően sorra jelennek meg a tűzol­tó ügyre, tűzvédelemre, tűzrendészetre vonatkozó, de annak csak egyes kérdésit szabályzó rendeletek, törvénycikkek és döntések 15 . Ebben a sorban kiemelkedő szerepe van az 1888-ban megjelent tűzrendészeti kormányrendeletnek, amely át­fogó szabályrendszer ennek a területnek a kezeléséhez. (A rendelet hatálya Buda­15 A kiegyezéstől a századfordulóig kiadott - a tűzrendészetre vonatkozó legfontosabb rendeletek, tör­vények és döntvények - teljességi igény nélküli - felsorolása a tanulmány végén a II. sz. mellékletben találhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom