Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Minárovics János: LÉTRATÖRTÉNETI ESEMÉNYNAPTÁR

tolólétrát, amire szabadon felállítva fel lehet mászni. Aranyérmes lett az 1873. évi bécsi világkiállításon. 1873. Mrs. Mary Scott-Uda átveszi a Paolo Porta által Milánóban feltalált kulisszás létrákat és az USA-ban gyártóüzemet létesít. Június 17-én New - Yorkban „Scott-Uda-létra"-ként állítja ki gyártmányát. 1875-ig négy 30 méteres létrát adott el, de kivonták azokat a szolgálatból, mert az egyik egy gyakorlatnál eltörött. 1874. Sopronban a II. Magyar Országos Tűzoltó Nagygyűlés alkalmával rendezett nyilvános gyakorlaton a Seltenhofer cég Gismann-féle géplétráját négy ember szerelte meg. 1875. Budapesten Krause Waldemar tűzfelügyelő tervezte lófogatú tolólétrát Walser Ferenc tűzoltószergyáros szabadalmaztatta és gyártotta. A 30 mázsás létrát két ló könnyen vontatta. Felállítását négy ember végezte. Kb 26 méterig biztosan volt mászható. El volt látva „csatorna hengerrel és sugárcsőtámasszal", ezért „az ember és a víz egyidejűleg érnek fel". (10-11. kép) 1876. „A tűzoltás Kolozsvárt" című szakkönyvében Bartha János városi és önkéntes tűzoltó orvos, a „Közös használatra szolgáló szerelvények ismertetése és alkalmazása" fejezetében a tolólétrák, horgas létrák is szerepelnek. Megemlíti, hogy C.D.Magirus és L. Jung után a kolozsvári viszonyokhoz alkalmazva írta meg művét. 1877. Kölnben Fritz Honig német szabadalmat kap (1763 sz.) egy mentési célokra szolgáló járműre szerelt kihúzható létrára, az úgynevezett forgótornyos létrára. Háromrészes, feszítés nélküli kulisszás létraszerkezetet szereltek vastoronyra, ami egy hasonló belső toronyra (királycsap) támaszkodott és ezen kézzel elfordítható volt. A létrakészlet állítása és hosszabbítása csörlővel történt. 1879. Witte berlini tűzoltóparancsnok és Greiner gyáros megkapják a 9806 sz. német szabadalmat egy szétszedhető, alulról hosszabbítható, állítható és forgószerkezettel ellátott tűzoltólétrára. A létra hat részből áll, bajonett záras acélcső