Tűzoltó Múzeum évkönyve 9. 2008 (Budapest, 2008)

Minárovics János: LÉTRATÖRTÉNETI ESEMÉNYNAPTÁR

Minárovics János LÉTRATÖRTÉNETI ESEMÉNYNAPTÁR i.e. 3000. Kétkarú létrák ismeretesek a haditechnikában és az egyiptomiak erődépítésében. A hordozhatóság és a manőverezőképesség szabott határt a hosszúságuknak (az erődfalakat ezért magasabbra építették). Egy közép-egyiptomi királysírban talált elefántcsont erődmodellen olyan őslétrát ábrázoltak, amiből a haditechnikában 4000 év alatt fokozatosan alakultak ki a különböző támasztólétrák. i.e. 2450. Egy egyiptomi haditechnikus megteszi az első lépéseket a nagy létrák készítésében: egyik végén tengellyel és két kerékkel látja el a támasztólétrákat, miáltal azok hosszabbra építhetők és könnyen az ostromlandó városfalhoz voltak gördíthetők. Egy szakkarai sírban életszerűen ábrázolták az új óriáslétrával végrehajtott támadást. (1. kép) 6 Angriff auf eine libysche Stadf mit einer fahrbaren Sturmleiter, Wandgemälde aus einem Grab in Sakkara, um 2450 v. Chr. 1. kép i.e. 900. Az asszírok Dabigu sziriai város ostrománál támasztólétrákat használtak, ilyen létra látható a londoni British Múzeumban őrzött balavati bronzkapun. Fokai már a karfákba vannak csapolva. i.e. 340. Nagy Sándor hadmérnökei nagy létrahidakkal ellátott ostromgépeket szerkesztettek. Az egyiket „Sambyke"-nek nevezték, a kolpohoni Damios találta fel. Ez egy nehéz négykerekű kocsira szerelt, ellensúlyos egykarú balansz-létra volt, amit csavarorsóval állítottak fel és szabad állásban, vagy falhoz támasztott csúccsal, másztak meg. (Száz évvel később beszámoltak erről a pergamoni királynak s ez a beszámoló tartalmazza az első műszaki leírást egy nagy létráról). 120. A damaszkuszi Apollodoros leírja a dugólétrák ősalakját. Ez több részdarabból összerakható római létra (scala romána) volt, amit a szétszedhető ortromtorony platójának megközelítésére használtak. (2. kép)