Tűzoltó Múzeum évkönyve 8. 2007 (Budapest, 2007)

Galambos Éva: MINÁROVICS MESÉLŐ MÚZEUMA - BESZÉLGETÉS A MÚZEMALAPÍTÓVAL

Igen mozgalmas időszak volt ez, beosztásomból kifolyólag az összes tűzoltóságot bejártam, mint műszaki ellenőr. Emlékszem, mentünk rádióállomást ellenőrizni Szolnokra, a tűzoltók részéről Szilvay Kornél, Regőlyi Győző meg én. Sose felejtem el, ahogy a tűzoltó alezredes urak leültek a töltésoldalba, elővették a szalonnát és a zöldhagymát és falatoztak. Szóval azokban az években először Győr, majd Heves megyében voltam aratás-cséplés felelős. Éjjel-nappal mentem, jártam a lépcsőket a templomokban, másztam fel a toronyba, mert a tűzfigyelő ott volt fent és nekem őket kellett ellenőriznem, tartják-e a szolgálatot. Amikor én voltam tűz biztonságáért felelős és az egész megyében az egész idényben egyetlen tűz volt két árpakereszt égett el villámcsapás következtében. Olyan sikeres voltam, hogy kérték tartsak előadást a munkamódszeremről. De azt mégsem mondhattam el, hogy amikor valahova megérkeztem, hiába kerestem a vezetőséget, mivel rendszerint a titkárnő volt a felelős a tűzfigyelőért. Mondtam, akkor nézzük meg együtt a tűzfigyelőt, és kiknek adták a behordási engedélyt. De az valójában úgy történt, hogy mise után a templom előtt a tanácselnök kiosztotta a rokonoknak a behordási engedélyt, akinek nem jutott az menjen a közös szérűre! Aztán, ha tűzoltó szemmel meggondolom, ha a háznál történik a cséplés, legfeljebb egy asztag ég el, ha a közös szérűn, akkor odalesz az egész falu gabonája. Hogy is lehettem volna okos, mit tegyek ilyen esetben, amikor a gazda kedvezőtlen döntés esetén vasvillára támaszkodva vár, vagy egyszerűen kilyukasztja a biciklim kerekét. Szóval a szabályok betartatása nem volt könnyű feladat, de azért sikerült megoldani a mezőgazdaság tűzvédelmét, csak éppen az előadás maradt el a munkamódszereimről. Akkorra kiépült a műszaki hálózat, ahova tartoztak a szerek, a kismotor fecskendők, de minden egyéb más is. A műszaki osztályon dolgozó Cseke Ferenc akivel együtt végeztem a tiszti iskolán -, készítette el a nyilvántartásukat. A fecskendőkön látható kis tábla, - rajta KO felirattal és egy számmal - azt jelenti, hogy az állami tűzoltóság tulajdona, illetve, hogy azt a kocsifecskendőt Cseke Feri nyilvántartásba vette. Felvetődött az a gondolat is, hogy ne csak a műszaki, hanem az egyéb tűzoltó vonatkozású emlékeket is őrizzük meg. Ezt a gondolatot továbbfejlesztve jutottak el odáig, hogy kellene egy tűzoltó múzeumot alakítani. Hazánkban régebben is folyt a tűzoltó emlékek gyűjtése, sőt kiállításokon be is mutatták azokat. Egyes városi tűzoltóságok és tűzoltószergyárak házi múzeumokkal is rendelkeztek. Sajnos e gyűjtemények nagy része nyom nélkül elveszett. Az Országos Tűzoltó Múzeum gondolata már az 1900-as évek elején is felkerült, de a megvalósításra nem került sor. A múzeum létrehozására alakult egy bizottság. Ozvári László volt az egyik tagja, aki fényképész volt a parancsnokságon. A másik tagja Szilvay Kornél tűzoltó