Tűzoltó Múzeum évkönyve 7. 2006 (Budapest, 2006)
Dr. Hadnagy Imre József: REPÜLŐGÉPEK ÉS HELIKOPTEREK A TŰZOLTÁS SZOLGÁLATÁBAN
- Az 1960-as években a légi erdővédelmi tűzoltó-ejtőernyős szolgálat repülőgépei Szibériában egy repülőbázison állomásoznak, őrterületük mintegy 40 millió hektárt tesz ki. A szolgálat AN-2 repülőgépei őrjáratoznak. Tűz esetén a tűzoltók ejtőernyővel kiugranak, a szükséges anyagokat kidobják olyan helyen, ahol a tűz nem fenyeget, rádióval tartanak összeköttetést, okszerű esetben robbantanak. Kérésre hamarosan helikopter indul a helyszínre a még nélkülözhetetlen anyagokkal, és felszereléssel. A beavatkozást a szerint végezik, hogy alsó, vagy felső égésről van-e szó. Az erdő alsó égése a veszélytelenebb, de hatalmas fák dőlnek ki, a füst nagy, gyakran a gyantaszag fojtogató. Az ejtőernyővel leereszkedő tűzoltók 6 méter széles árkot robbantanak, ami gátját állja az alsótűz terjedésének, a cél a lokalizálás. A tűzoltók az erdőgazdaság dolgozóit bevárják, mert a további munka az ő feladatuk. A felső égés sokkal veszélyesebb, mert a lángok „elragadják" a fák koronáját, a tűz óránként 30-35 km-es sebességgel halad, és még a 100 méter széles folyókon is „átlép" a láng. [14] - Az AN-2 úszó-testébe tartályokat helyeztek el, amelyek folyóra, vagy tóra szállás esetén négy másodperc alatt vízzel telnek meg. A víz oltóképességét vegyszerekkel növelik. A repülőgép az erdőtűzre repülve a tartályokból az oltóvizet az égő erdőre zúdítja. 15 [20] - Az erdőtüzek oltásánál maradva az erdőben rekedt élőerő (emberek, állatok) mentését - analóg módon az amerikai tűzoltóságnál alkalmazottak szerint is végre lehet hajtani. Az eljárás lényege, hogy a beavatkozáskor a helikopter lefelé irányuló légárama félreszorítja, vagy leveri a lángokat, így meg tudja közelíteni a tűzben rekedt embereket, esetleg állatokat. A lebegő helikopterből a tűzoltók leereszkednek, akik először az embereket - élőerőt - mentik, közben oltanak is. A fedélzeten két tűzoltónak, tűzoltóanyagnak, különleges felszereléseknek, van hely. A helikopter egy perc alatt száll fel, bármely talajra, de lápra is leszállhat. 16 [H] - A szovjetek nagy helikopterét átalakították, ez a „forgószárnyas tűzoltó" bármely vízforráshoz le tud szállni, két perc alatt feltöltik a 11 000 literes tartályát, ezt a hatalmas víztömeget 17-19 másodperc alatt a tűz által fenyegetett helyre zúdítja. 17 [25] - A szovjet légi tűzoltás az alábbi eljárásokat alkalmazta: repülőgépről vízzel és vegyszerrel történő oltást, ejtőernyős tűzoltók bevetését, helikopteres tűzoltók leereszkedését. A víz és vegyszerszórók („vízibombázók") olyan dugattyús repülőgépek, amelyeket nehézbombázókból, szállítógépekből alakítottak ki. Az ejtőernyős tűzoltók olyan személyek, akik korábban már legalább száz ugrást végeztek. A MI-4 helikopterből - sisakkal a fejükön, azbeszt műanyag kezes-lábasban - kötélhágcsón ereszkednek le a tűzfészek közelébe, felszerelésük a háti permetező, vegyszeres tűzoltó készülék, tűzoltó lapát, csáklya. 18 [8] A tűzfelderítés után attól függően döntenek a „vízibombázás" alkalmazása, vagy mellőzése mellett, hogy a tűz milyen növénykultúrát (erdő, bozót, cserje, stb.) veszélyeztet. A „vízibombák" vize csökkenti a felmelegedett talaj hőmérsékletét,
