Tűzoltó Múzeum évkönyve 7. 2006 (Budapest, 2006)

Dr. Hadnagy Imre József: REPÜLŐGÉPEK ÉS HELIKOPTEREK A TŰZOLTÁS SZOLGÁLATÁBAN

dik világháború utáni években."

3 Az idézetekből kiderül, hogy a repülőgépeket alkalmasnak tartják az erdőtüzek felderítésre, de azok oltására is. [21] Mi újság a világ másik felén? „A tűzoltóság minden technikai újítást magáévá téve halad a fejlődés útján, egyedül a repülés volt az, amit késett szolgálatba állítani. Orosz méretek kellettek ahhoz, hogy a repülőgép is beálljon a tűzoltószerek közé. A szovjet erdészeti hivatal állított be ... mindjárt egyszerre tíz repülőgépet az erdőtüzek leküzdésére. ... a repülőgépről a parancsnok ... pillanatok alatt tájékozódhat a tűz nagyságáról, terjedési irányáról ... megfelelő helyre rendelheti a ...tűzoltóosztagokat."

4 A repülőgép szerepe ebben az esetben is a felderítés, valamint a földön folyó tűzoltási tevékenység irányítása. [10] Később más feladatok is jelentkeznek. „A repülésnek nagy szerepe van az erdő és tőzegtüzek elleni harcban. Rendszeres őrjáratok napi őrjárat a kijelölt útvonalakon, és a repülőgépek ejtőernyős tűzoltókat visznek, akik - ha tüzet észlelnek - kiugranak a gépből és hozzálátnak a tűz oltásához. "

5 A „légcsavaros tűzoltó" tehát őrjáratozik, az ejtőernyős tűzoltók a fedélzeten megfigyelést folytatnak, az éledő tüzeket felderítik, ha tüzet észlelnek ejtőernyővel leereszkednek a földre, és megkezdik az oltását. [18] A technikai fejlesztések eredményeként hamarosan megjelentek a speciálisan tűzoltási feladatot végző repülőgépek is. Ennek szemléltetésére álljon itt egy kanadai és egy szovjet híradás részlete: „Kanadában vízszállító repülőgépeket használnak az erdőtüzek oltására."

6 „Repülő tűzoltóvá" alakították át az 1. kép AN-2 "Colt" (szovjet) kétfedelű vízi-repülőgép. (Itt permetező szerepben.) Forrás: A világ repülőgépei. (Mester kiadó, Budapest 2000-2005 - 8. csoport 7. kártya).