Tűzoltó Múzeum évkönyve 7. 2006 (Budapest, 2006)
Dr. Hadnagy Imre József: A TŰZJELZÉS FEJLŐDÉSE A XX. SZÁZAD KÖZEPÉIG
- A tűzjelzés kétféle lehet: villamos és nem villamos. • A villamos tűzjelzés lehet: a. Emberi erővel előidézett. (Házi csengőrendszer, a szám- és betűjelző-szekrény, a tűzjelző-gép, a távbeszélő, a távíró, a villamos harangmű.) b. Önműködő. (A könnyen olvadó fém- és higanyjelzők.) • A nem villamos tűzjelzés lehet: a. Hallható. (Kiáltás, kongatás, csörömpölés, ágyú- és mozsárlövés, kört és kéthangú jelző(síp), gyári gőzkürt, gőzsíp.) b. Látható. (Nappal: jelző zászló, erős füst; éjjel: jelzőlámpa és tűzfény.) A tűz időbeli észlelésének feltétele a folyamatos és megbízható őrködés, erre a feladatra fizetett egyéneket fogadnak fel, akik mulasztás esetén felelősségre is vonhatók. A feladatot elláthatja: éjjeli őr, éjjeli őrjárat, toronyőr, a tűzőrségeknél a figyelőőr. Minősített helyzetben, mint aratáskor, búcsú esetén, vásárkor, stb. nappali őrjáratokra is szükség van. Az őrködési feladattal megbízottak eszközei: a kürt, kéthangú jelző(síp), sziréna, ködharsona, tülök, kézilámpás; a toronyőrnek jelzőzászló, jelzőlámpa, látcső, és a tájékozódáshoz a település térképe. 17 A tűz keletkezésének leggyorsabb hírüladása a tűzjelzésben alapvető követelmény marad. A tűz jelezhető általánosan, amikor az egész települést fellármázzák. Az elektronikai, vagy hagyományos eszközökkel továbbított tűzhír befuthat egy központi állomásra (tűzoltó-őrtanya, rendőr-őrszoba, községháza, stb.), ahonnan elrendelik a tűzriadót. Kis településeken - villamos berendezések hiányában - a tűzjelzés általános módja a következő marad: a tűz kikiáltása, kongatás, mozsárágyú-lövés, a tűz irányának jelzése a toronyban, kürtjelekkel a lakosság fellármázása, a tűzoltók riasztása. Gyárakban, üzemekben a tűzet gőzsíppal, szirénával, kürttel vagy haranggal jelzik. A villamos berendezések egyszerűsítik a tűz hírüladását, de a riasztást is, ez utóbbit úgy, hogy a tűzoltók lakásába elhelyezett riasztó csengő, telefon, az utcán elhelyezett villamos harang a tűzoltó-őrtanyáról gombnyomással egyidejűleg megszólaltathatók. Egy településen levő hatóságok, őrtanyák, más települések hatóságai egymással elektromosan (telefonon, távíróval, később rádióval) összeköthetők a közvetlen értesítés érdekében. Zárt helyiségben elhelyezett önműködő tűzjelzők tűz esetén megolvadnak, ekkor zárnak vagy nyitnak egy villamos áramkört, ezzel riasztó jelet továbbítanak az őrtanyára 18 . A pusztító tűz keletkezéséhez kapcsolódó minden emberre kiterjedő jelentési kötelezettség megkönnyítésére a nagyobb településeken, üzemekben, gyárakban, intézményekben, stb. utcarészeken, helyiségekben, épületek bejáratánál elektromos úton működő tűzjelző berendezéseket és telefonokat helyeztek el. A legegyszerűbb esetben a tüzet jelző helyen egy nyomógombos készülék, a vevő helyen ,7 Tűzrendészet. (Magyar Tűzoltó Szövetség, Budapest 1902.) 193-194. oldal. 18 Szabó Gyula: Kis tűzrendészet. (Sopron vármegye és Sopron város Tűzoltótestületeinek Szövetsége.) 154-155. oldal.
