Tűzoltó Múzeum évkönyve 7. 2006 (Budapest, 2006)

Dr. Szabó Károly: PÉCS TŰZ ELLENI VÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE 1918-1948-IG, AZ ÁLLAMI TŰZOLTÓSÁG MEGALAKULÁSÁIG

személyek szállítására a tűzoltóság bármilyen köz vagy magántulajdonban levő járművet igénybe vehetett. Autók vagy fogatok ilyen igénybe vételéért járó térítés összegét esetről esetre a polgármester állapította meg. A tűz eloltása után a tűzoltóparancsnok vagy a tűzrendészeti bizottság köteles volt 24 órán belül a tűzvizsgálatot megtartani, arról jegyzőkönyvet felvenni a tűz keletkezési okát megállapítani lés a szükséges intézkedésekre javaslatot tenni. (384) Az eddigiekben bemutatott szervezet - és feladatrendszer igazolja, hogy Pécsett a tűz megelőzésére, a tűzoltásra, a tűzvizsgálatra nagy gondot fordítottak. A tűzvédelem olyan rendszerét építették ki, ami nagyon sokat segített a város tűz elleni védelmének erősítésében. Talán ezért is fordulhatott is elő már 1923-ban, hogy a belügyminisztérium és az országos tűzoltószövetség képviselői ellenőrzési tapasztalataik alapján Pécs tűzvédelmét a pécsi tűzoltóságok és a szövetség elhelyezését felszerelését és működését jónak minősítették. (385) Pécsett a város tűzoltótiszti állást szervezett. (387), mert a 23 főre növekedett hivatásos tűzoltóság irányítására és az ellenőrzési szakértői feladatok megoldására az 1 fő nagyon kevésnek bizonyult. A 180.000/1936. BM. Rendelet 16.§ (1) bek. a törvényhatósági jogú városokat, tehát Pécs városát is arra kötelezte, hogy hivatásos tűzoltóságának élére egyetemi végzettségű és megfelelő tűzoltótiszti szakvizsgával rendelkező főparancsnokot állítson. A Magyar Országos Tűzoltószövetség szabályrendelet tervezete minden 10 főnyi legénység után 1 tiszti állás szervezését írta elő. Ezért Pécsett 1 fő parancsnoki és 2 tiszti állásra, azaz a meglévő 1 tiszt mellett még kettőre volt szükség. A jogszabályi kötelezettségen túl a tiszti létszám növelésének a szükségességét azzal is indokolták, hogy sok az adminisztráció és a polgári légoltalommal kapcsolatos teendő. Ezért a meglévő tiszti állás és a szervezendő főparancsnoki állás mellé, még 1 gyakornoki állás szervezését kérték. Tehát Pécsett az új szabályozások végrehajtásaként az állami rendszerű VII. vagy VIII. fizetési osztályba sorolt tűzoltó főparancsnoki a VIII vagy IX. fizetési osztályba sorit főfelügyelői, a X. vagy XI. osztályba sorolt felügyelői, illetve segédfelügyelői és a középiskolai végzettségű állami gyakornokok részére megállapított illetménnyel gyakornoki állás szervezését kellett elvégezni. A feladat végrehajtása több szempontból is probléma okozott. Rostás Géza parancsnok mivel nem rendelkezett egyetemi végzettséggel a főparancsnoki állást nem tölthette be. Pálhidi Flórián a rendelet értelmében gyakornoktanfolyam elvégzése nélkül a tiszti állás betöltésére nem pályázhatott. Mindezek miatt a főparancsnok dr. Sík Lajos, Pálhidi Flórián pedig gyakornok lett. (388) Pécs polgármestere 180.000/1936 BM. Sz. rendelet végrehajtásával kapcsolatban a belügyminiszternek 1938. március végén (389) azt jelentette, hogy a rendeletnek, a város tűzvédelmének a fokozására irányuló rendelkezéseit végrehajtották. Az I. fokú tűzrendészeti hatóság a hivatásos tűzoltósággal együtt, az összes pécsi ipartelepet, üzemet, vállalatot, raktárakat felülvizsgálták és a felmerült hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedtek.