Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Minárovics János: Beszámoló az aquincumi víziorgona működőképes víziorgonaként történő rekonstrukciójáról

légüst) felsőrésze- kérdésére. Szonntagh szerint

3 a szóban forgó "kerekfémtárgy nem egy félgömbalakú harang, hanem egy gyűrű alakú felfordított alsó rész. Ez a fényképen igen jól látszik. " (O itt arra a fényképre utal, ami az Aquincumi Múzeum első kiállításában azt az asztali tárlót mutatja (lásd 1. kép), amiben az orgona alkatrészek nyertek kiállítást.) Véleményét így folytatja: "A pnigeusz római kori korróziója és magasból való leesése okozta cikkcakkos törési vonal a gyűrű és a tárló felszíne között világosan látható kb. 9 órának megfelelő helyzettől egészen 1 óráig" Ezzel szemben, ha a bronzedényszáj 14,5 cm-re kicsinyített képét helyeznénk a félgömb helyére, úgy olyan képet kellene kapni, aminél látszódik a tárló alsó lapja a gyűrű belsejében s látszódna a kifelé hajló perem. A kifelé hajló peremet Szonntagh is elismeri, amikor így ír: "Ugyancsak Minárovics János érdeme... a törésvonalak mentén észrevette a gyengén kifelé hajlást... " 3. ábra Fényképnagyítást készítettünk az asztali tárlóban kiállított félgömbszerű tárgyról is.(lásd 3. kép). Ennek a pereme szabályos -nem cikkcakkos- kör és a körön kívül kifelé hajló résznek semmi nyoma. Jól látható viszont, hogy mérhető vetett árnyéka van a benne lévő "bronzlemez"-nek, ami ha a tárló aljára volna letéve jóval kisebb árnyékot vetne, mivel Nagy Lajos könyve 51.oldalán lévő rajz szerint vastagsága 3 mm körüli. Magának a "félgömbnek" úgy a belső, mint a külső vetett árnyéka ívelt és fokozatosan halványodó, nem "gyürű"-re vall (a "gyűrü"-nek, mivel magassága csak kb. 30 mm, kisebb árnyéka lenne), hanem 60-70 mm magas félgömbszerű tárgyra. Ugyanakkor a félgömbszerű tárgyon belül nem látható a tárló alsó lapja, kivéve az ellipszis alakú alátétből a tárló kerete által nem takart részt. Ezen a kis