Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Minárovics János: Még egy kérdőjel az aquincumi víziorgonával kapcsolatban

4. kép.A budaújlaki sír övveretei egyik darabja kereszt alakú díszítménnyel. A kereszt kezdeti jelentése Jézus idejében a zsidók a keresztet tau-ként ismerték, ami a héber ábc utolsó betűje, és amit korábban mint álló vagy dőlt kereszttel jelöltek az írásban. A görög és latin ábc-ben is létezik az ennek megfelelő betű. A tau különös jelentéssel bírt, az Istenhez tartozás szimbóluma volt, a bűnbánat és védelem jele.. Márk evangélista és az első gyülekezet számára a kereszt elválaszthatatlan volt az Úr személyétől, halálától és feltámadásától. Ezért nem tartották véletlennek, hogy a "Krisztus" szó első betűje, a "Khi", a görög ábc-ben ferde vagy egyenes kereszttel volt leírva. Az első évszázadtól kezdve a keresztények titkos ismertetőjegyévé is vált a kereszt. Annak minden formájában titkos utalást láttak, ami hitvallásukkal állt kapcsolatban. Az őskeresztények a Golgothán történteket nem szemlélték függetlenül az azt követő feltámadástól. Számukra a kereszt soha nem volt elszomorító gondolatok jele, hanem a keresztre feszített és feltámadott Úr jelenvalóságát jelképezte. A hozzátartozás és védelem szimbóluma így alakult át az első évszázad egyháza számára a győzelem szimbólumává. Ezért a negyedik évszázadtól kezdve a keresztet gyakran drágakövekkel ékesítették. A katakombák falán a harmadik évszázad elejétől fogva számos keresztábrázolás ismert. Az aquincumi orgonánál látható keresztábrázoláshoz hasonló formájú kereszt ismeretes a ravennai Szent Apollinare templom mozaikján, ami 549-ben készülhetett. 5. kép. A ravennai mozaik kereszt ábrázolása. A kereszt formája megőrződött, de az aquincumi víziorgona egykori , a kereszt jelével díszített előlapdarabját ma már csak a régi fényképfelvételen tanulmányozhatjuk, az eredeti darab holléte ismeretlen.