Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)
Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig
Várkonyi Ádám, Szamosmenti Alajos, Kővári Péter és Kővári Ferenc szakaltiszt, továbbá Déri János, Szentirmai József, Rábai János, Miltényi Gyula, Káptalan János, Rácz József, Szűcs Ferenc, Tóka György, Molnár Gáza, Vincze István, Vass Gyula, Horváth István, Simon János, Varga György, Seregély József és Dumics Jenő tűzoltók. 253 A felsoroltak az említett technikai felszerelések birtokában, a háború után szinte nullapontról indulva vállalták, hogy legjobb tudásuk szerint ellátják Pécs város tűzvédelmét. A fejlődés új szakaszában megszüntettek minden régit, még az értékeset is és újat akarva, új jogi és szervezeti alapokat teremtve, hozzáláttak az élet újraindításához. Az új korszak kialakítása az élet más területeihez hasonlóan, a tűzoltóságnál is sok nehézség és áldozat árán jöhetett létre. A második világháború időszakában a hivatásos, önkéntes és magán tűzoltóságok színe-javát a frontra vitték, ahol közülük sokan elestek vagy fogságba kerültek. Amikor a szovjetek a városba érkeztek, a Rákóczi úti tűzoltólaktanyát csapataik elhelyezésére igénybe vették. Ezért a megmaradt és szolgálatra jelentkezett hivatásos tűzoltók átmenetileg a légóközpontnál, Landler Jenő út 16-18. sz. (1970-es években Landler Jenő út 12., itt működött az Ezermester és Úttörő Bolt Vállalat kölcsönzője) alatt lettek elhelyezve. A szovjet városparancsnokság a tűzoltólaktanyát (Rákóczi út) eredeti rendeltetésének megfelelően, a tűzoltóknak már 1944. december 16-án visszaadta. 254 Az üres laktanyába először is a hátrahagyott hiányos roncsokat és a széthurcolt felszereléseket gyűjtötték össze. Ezekből amit lehetett, saját erőből megjavították. 3 db 400 l/p és 3 db 800 1/p-es teljesítményű kismotorfecskendőt, 1 db kocsifecskendőt, 1 db 18m-es lóvontatású gépezetes tolólétrát és 1 db lóvontatású szerkocsit készenlétbe helyeztek. Mindezeken túl kijavítottak 1 db nagyobb teherbírású, lóvontatású készenléti járművet és 2 db lóvontatású járművet is. Üzembe helyezték a szovjet csapatoktól kapott egytonnás Skoda-Prága gyors teherautót, és lépéseket tettek I db 3 tonnás GMC tehergépjármű beszerzésére. Az amerikai hadsereg benzinszállításra használt GMC-iből alakítottak ki a magyar tűzoltók az ország több pontján, így Pécsett is tűzoltógépjármüvet. Ez lett az az első készenléti szer, amivel 800 1/p-es kismotorfecskendőt és kezelőszemélyzetet gyorsan kiszállíthatták a tüzeset helyszínére. Ilyen módon a pécsi hivatásos tűzoltóság 1944. december 17-től újra ütőképes volt. A felszerelésekkel nyugatra indult pécsi tűzoltókat a Zala megye térségén folyó harci cselekmények megállították. 1945. március vége felé a Gáborjánházán levő népiskolában szállásolták el őket. Muraszombatra 1945. március 30án indultak el, de szállítóautójuk az utolsó fordulót megtenni már nem tudta, mert az országút ágyútűz alá került. A fecskendők, létrák, az iratok és egyéb felszerelések Gáborján házán, az iskolában maradtak. A tűzoltók elvonulása után az iskolát különböző csapatok és csoportok (német, magyar, szovjet, katonai csapatok, partizánok és különböző menekülő csoportok) használták szálláshelyül.
