Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

az egész karosszériát acélból kell készíteni. Ez a vita 6 évig is eltartott, míg végre 1930-tól már sorozatban is gyártották zárt felépítményű tűzoltógépjármüveket. Ezáltal a tűzoltógépjármű vek külseje is megváltozott és ezzel szinte egy időben, nemzetközi viszonylatban a gőz-, az elektromos meghajtású, majd a petróleummal és benzinnel működő robbanómotorok után, első ízben a Diesel-motor alkalmazására is sor került.

189 A pécsi hivatásos tűzoltóság 1930-ban egy szürkére festett, zárt karosszériájú gépjárműfecskendővel gazdagodott. A víztartállyal nem rendelkező, 1000 literes percenkénti teljesítményű tűzoltószivattyúval felszerelt gépjárműfecskendőn 9 tűzoltó, a parancsnok és a gépkocsivezető vonulhatott. A pécsi önkéntes tűzoltók az 1928-ban beszerzett piros színű FIAT személyszállító és vontató gépkocsi mellé 1930-ban még egy 500 liter/perc teljesítményű kismotorfecskendőt is beszereztek.

190 A statisztikai adatok szerint Pécs területén 1921-ben 15, 1922-ben 35, 1923-ban 18, 1924-ben 103, 1925-ben 2, 1926-ban 43, 1927-ben 14, 1928-ban 8, 1929-ben 7 és 1930-ban pedig 19 tüzeset keletkezett.

191 A tüzesetek számának kárértékének alakulását az épületek építőanyagénak éghetősége is jelentősen befolyásolja. Ezért érdeklődésre tarthat számot, hogy Pécs területén 1930-ban a lakóházak falazata és tetőzete milyen anyagokból készült.

192 Pécs lakóházainak falazata és tetőzete 1930-ban így oszlott meg: - kőből vagy téglából: 5256 - kő-téglaalappal vályogból vagy sárból: 1347 - vályogból vagy sárból: 209 - fából vagy más anyagból: 33 lakóépület épült. A tetőzet anyaga: - cserép vagy bádog: 6776 - zsindely vagy deszka: 65 - nád vagy zsupp: 4 lakóháznál. Tűzveszélyes, könnyű héjazatú épületfedelek alkalmazása már nem jellemző. A könnyen gyulladó mezőgazdasági termények (széna, szalma, stb.) padlásokon nagy mennyiségű tárolása egyre kevesebb helyen történt. Az építőanyagok között az éghető anyag egyre kisebb szerepet kapott. A tűzveszély csökkent, azonban a fölfelé törekvő építkezések, a házak közötti távolság csökkentése, sőt megszűnése a tűzoltók munkáját egy-egy tűzesetnél jelentősen megnehezítette. A tűzesetekhez történő kivonulások alkalmával már nem volt elegendő a támasztólétra. Az emberek mentése, a tüz hatékony támadása szükségessé tette, hogy az elsőnek kivonuló szerek között ott legyen a gépezetes tolólétra is, ami a többemeletes épületek felsőbb szintjének eléréséhez nélkülözhetetlen szernek bizonyult. A technikai haladás oldaláról értékelve a tűzbiztonság javulása már nem annyira egyértelmű. Ugyanis a műszaki tudományok fejlődése olyan új iparágakat indított