Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

Az önkéntestüzoltó-testület jövedelmeinek forrásai az alapító és pártoló tagsági díjakból, a községek, illetve városok által adott évi segélyből, a testület javára tett adományokból és azok kamataiból, jutalmakból és a hatósági engedéllyel végzett gyűjtésekből tevődött össze.

65 A hivatásos tűzoltósággal rendelkező városok száma csak alig növekedett, mert 1893-tól 1913-ig mindössze 6 újabb város szervezte meg a hivatásos tűzoltóságát. Pécsi hivatásos tűzoltók. 1920 (Pécs, Rákóczi u. 1.) A hivatásos tűzoltóság megszervezése terén a 230 000/1925. BM. Számú rendelet kiadása után a remélt fejlődés nem történt meg. Érzékelhető fejlődés csak a tüzrendészeti törvény (1936. évi X. tc.) hatályba lépése után következett be, amelynek első paragrafusa kimondta, hogy a törvényhatósági jogú és megyei városok hivatásos tűzoltóságot kötelesek fenntartani. E kategorikus rendelkezés ellenére is sok város igyekezett a kötelezettség alól kibújni vagy legalábbis elodázni a hivatásos tűzoltóság megszervezését. A kibúvók megszüntetése érdekében a belügyminiszter a költségvetések tárgyalása alkalmával több helyen hivatalból beállította a hivatásos tűzoltóságok megszervezésének költségeit.

66 A tüzrendészeti törvény szerint a hivatásos tűzoltóság élén, thj. városban a tűzoltófőparancsnok, megyei városban pedig a tűzoltóparancsnok állt. A főparancsnokot, a parancsnokot és a hivatásos tűzoltóság tisztikarának tagjai a főispán, Budapesten a főparancsnokot a főpolgármester, míg a tisztikar tagjai a polgármester nevezte ki, az országos tüzrendészeti felügyelő véleményének meghallgatását követően. A hivatásos tűzoltóság tiszti és legénységi állományának létszámát a város