Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

legfőbb vasútfelügyeleti hatóságnak - a hatáskörébe kerültek, aki ezekben az ügyekben a belügyminiszterrel egyetértésben határozott. A területileg illetékes tüzrendészeti felügyelő a közforgalomra berendezett vasutat és annak berendezéseit, tartozékait tüzrendészeti szempontból félévenként egyszer felülvizsgálhatta és a megállapításairól a törvényhatóság első tisztviselőjének tett jelentést. A törvényhatóság első tisztviselője az illetékes vasúti szolgálati helyet (igazgatóság, üzletvezetőség), a tűzvédelmi követelmények foganatosítása érdekében megkereshette. Ha a vasút a megkeresés kézbesítésétől számított 30 napon belül a kívánt intézkedést nem tette meg vagy annak megtételét megtagadta, akkor a törvényhatóság első tisztviselője az ügyet jelentés kíséretében határozathozatal végett felterjeszthette a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez. Amennyiben bármely tüzrendészeti üggyel kapcsolatban más, pl. ipari, általános közigazgatási stb. ügy merült fel, akkor a tüzrendészeti hatóság köteles volt az adott ügyben hatáskörrel rendelkező hatóságot késedelem nélkül megkeresni. A tüzrendészeti hatóságot arra kötelezték, hogy minden tüzrendészeti vagy tüzrendészeti vonatkozású ügyben döntés előtt az illetékes tüzrendészeti szakértőt meghallgassa, illetve helyszíni szemlére meghívja. Magyarországon a tüzrendészeti szakértői feladatokat az országos, kerületi, vármegyei és járási tüzrendészeti felügyelő, a tűzoltó-főparancsnok, illetve tűzoltóparancsnok, esetleg a (főparancsnok, parancsnok részéről) erre a célra kijelölt tűzoltótiszt láthatta el. A felettes tüzrendészeti hatóságok a tüzrendészeti és tüzrendészeti vonatkozású véghatározatokat, amennyiben a tüzrendészeti szakértő véleménye hiányzott, megsemmisíthették. A tüzrendészeti hatóságok hatáskörét a tüzrendészeti törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet pontosan meghatározta.

62 2. A tűzoltóság fajtái Az önkéntes tűzoltóságok megalakítása terén Magyarországon az 53 888/1888. BMés az azt módosító 230 000/1925. BM. számú rendelet, valamint az 1936. évi X. te, mint az első tüzrendészeti törvény és a végrehajtására kiadott 180 000/1936. BM. számú rendeletek kiadása után tapasztalható erősebb fejlődés.

63 Annak ellenére, hogy egy-egy helységben valamilyen tűzoltóság már működött, önkéntes tűzoltóság megalakítására is törekedniük kellett. Azonban ugyanazon helységben csak egy önkéntestüzoltó-testületet lehetett szervezni, amelynek parancsnoka szükség esetén több őrséget (tűzoltó egységet) is felállíthatott. A jogszabályi rendelkezések ellenére az önkéntestüzoltó-testületek a hatóságok részéről sok helyen az anyagi és erkölcsi elismerést nem kapták meg. Az önkéntestüzoltó-testületek a feladataik teljesítését illetően a tüzrendészeti hatósá-