Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

volt városi rendőrség összes közbiztonsági rendészeti feladatát átveszi. Az igazgatásrendészet túlnyomó része azonban továbbra is a közigazgatási hatóságok feladata maradt. Pécs város és Baranya megye több mint négyötöde a városi rendőrség államosításakor (1919. október 1-én, 5047/1919. M. E. sz. rendelettel, amit törvényerővel, utólag, az 1927. évi I. tc. ruházott fel), szerb megszállás alatt volt. Az irányító szerepet betöltő igazgatási szervek többsége a meg nem szállt hegyháti járás székhelyére, Sásdra menekült át. A kormány, Pécs megszállása miatt rendőrkerületi főkapitányi székhellyé Kaposvár várost jelölte ki. A rendőrség államosításának végrehajtásáról Pécs polgármesterét Baranya vármegye alispánja Sásdról, és a vármegye kormánybiztosa is értesítette.

52 A rendőrség államosításával a város polgármesterének, a városi rendőrhatóság feletti felügyeleti joga megszűnt. Ezen kívül a polgármester a rendőri ágazatot a közigazgatási bizottságban már nem képviselhette, ezért a belügyminiszter a 31 577/1920. számú rendeletében előírta, hogy thj. közigazgatási bizottsági ülésekre - mint szavazati joggal nem rendelkező előadót - a rendőrkapitányt is meg kell hívni.

53 A rendőrség államosításáról szóló 5047/1919. M. E. számú rendelet az igazgatásrendészeti feladatok között a tűzbiztonsági intézkedések megtételét is az államrendőrségi feladatai közé sorolta.

54 Ezen kívül az ipari üzemek ellenőrzése, tüzeseteknél, árvíznél, elemi károknál a közbiztonság védelme és a rend fenntartása stb. is az államrendőrség hatáskörébe került. A városi tanácsok körében is még sok közigazgatási-rendészeti és szabálysértési ügy maradt, ezért az 5047/1919. M.E. számú rendeletben már arról is intézkedtek, hogy az állami rendőrkapitányság és a közigazgatási hatóságok közötti hatásköri összeütközések esetén a belügyminiszter dönt.

55 Szegeden például négy első fokú közigazgatási hatóság működött. Ezeknek feladatai közé tartozott az életveszélyes és tűzveszélyes épületekre vonatkozó intézkedések megtétele, valamint a tüzrendészeti kéményseprési ügyek intézése is.

56 Debrecenben a tüzrendészeti ügyek az első fokú közigazgatási hatóság mezőrendészeti osztályának a hatáskörébe tartoztak.

57 Pécs város törvényhatósági bizottsága azoknak a közigazgatási feladatoknak a - thj. városi igazgatás keretében való - megoldásával, amelyeket a volt városi autonóm rendőrség elvégzett, de az nem tartozott az államrendőrség hatáskörébe, először az 1921. december 22-i közgyűlésen foglalkozott. A törvényhatósági bizottság megállapítása szerint a volt városi rendőrség többek között az első fokú iparhatósági feladatkört, az építés- és tüzrendészeti teendőket, valamint ezekben az ügyekben előforduló rendőri büntetőbíráskodást nem végezte el. A törvényhatósági bizottság ezeket a feladatokat a katonai és illetőségi ügyosztályának városi rendészeti ügyosztállyá történő átszervezése után, az új ügyosztályra akarta bízni. Ez az ügyosztály szerepelt volna első fokú hatóságként minden olyan közigazgatási ügyben, ahol a jogszabá-