Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

mellett a szakigazgatási hatáskört is túlnyomórészt ellátták, azonban a kormányok a század vége óta a szakigazgatási hatásköröket fokozatosan elvonták és a központi kormány, illetve az egyes miniszterek alá rendelt állami, helyi szakigazgatási szervezetet egyre jobban kiépítették.

34 Ugyanakkor az önkormányzati szervezet egyes hivatalait is államosították és a kormány, illetve egyes miniszterek alá rendelték. A Horthy-uralom az igazgatás minden vonalán kiszélesítette az államosítást, ami a központi hatalom hatáskörének kiterjesztését jelentette. Ennek a folyamatnak eredményeként már 1919-ben az egész rendőri szervezetet, 1936-ban a közegészségügyet, 1941-ben pedig a szociális szakszolgálatot is államosították. 5.2.1. A helyi igazgatás szerveinek tüzrendészeti feladatai A vármegyékben a vármegyei tüzrendészeti felügyelő, a thj. városokban pedig a tűzoltó-főparancsnok is tagja volt a törvényhatósági bizottságnak.

36 A tüzrendészeti szabályrendelet megalkotása mindkét törvényhatóságban, a tűzoltóság szervezeti szabályrendeletének megalkotása pedig a városi törvényhatóságban a törvényhatósági közgyűlés feladata volt, ahol úgy a vármegyei tüzrendészeti felügyelőnek, mint a tűzoltó főparancsnoknak megvolt a maga kötelessége. Mindkét tűzoltószakember a közgyűlések elé kerülő tüzrendészeti és tűzoltó ügy szakszerű előkészítésben közreműködött, illetve a témakörök tárgyalásakor szakszerű felvilágosítást adott. A törvényhatósági bizottságban lehetőségük volt arra is, hogy a tűzvédelem érdekeit képviseljék és harcoljanak a tűzvédelmet szolgáló célok megvalósításáért. A közgyűlés állandó és ad-hoc bizottságokat alakított. Ezeknek a szakbizottságoknak az állami és törvényhatósági szaktisztviselőket, így a tüzrendészeti felügyelőt és a tűzoltóparancsnokot is jogukban állt meghallgatni.

37 A kisgyűléseknek azonban sem a tüzrendészeti, sem a tűzoltó-főparancsnok nem lehetett tagja.

38 A közigazgatási állandó bizottságnak tüzrendészeti albizottsága nem volt. Ezért a bizottság tagjai a törvényhatóság általános tüzrendészeti és tűzoltói viszonyairól szakszerű tájékoztatást nem kaphattak.

39 A törvényhatóságok egyéni szervei közül a főispán hatáskörébe tartozott a hivatásos tűzoltódsztek, a vármegyei és járási tüzrendészeti felügyelők kinevezése.

40 A másodfokú tüzrendészeti hatósági feladatokat az alispán, mint a vármegye első tisztviselője látta le. Működési területének tüzrendészeti viszonyairól, valamint az ott működő tűzoltóságokról és azok számáról évenként a belügyminiszternek tett jelentést. A vármegyei és járási tüzrendészeti felügyelők kinevezésével kapcsolatban véleményt mondott.