Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)
Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig
hatóság), jogszabályokban megállapított esetekben, tüzrendészeti ügyekben közvetlenül vagy fellebbviteli jogkörben határozhatott, intézkedési joga volt és a legfőbb ellenőrzését gyakorolta. Az ipart és kereskedelmet érintő tüzrendészeti kérdésekben, amennyiben nem magántüzoltóság felállításáról volt szó, a belügyminiszter az iparügyi, illetve a kereskedelem, és közlekedésügyi miniszter meghallgatása után határozott. A hivatásának bármely szempontból (létszám, kiképzés, fegyelem) meg nem felelő önkéntestüzoltó-testületet feloszlathatta. Az országos és kerületi tüzrendészeti felügyelőket kinevezte. Az országos tüzoltótisztképző és ennek keretében működő járási tüzrendészeti tanfolyamok a felügyelete alá tartoztak és annak előadóit is három évre, a miniszter nevezte ki. Hatáskörébe tartozott még a kerületi és törvényhatósági tüzoltótanfolyamok megtartásának engedélyezése, számadásának felülvizsgálata, a jogszabályokban fel nem sorolt anyagoknak - az érdekelt miniszterek meghallgatása után - a tűzveszélyes anyagok közé sorolása. Ezen túl a tüzoltószerek és felszerelések mennyiségét, ha a községben, városban ezernél több lakóház volt, a másodfokú tüzrendészeti hatóság javaslatára megállapíthatta a törvényhatósági jogú és megyei városokat, valamint a nagy és kisközségeket teherbíró-képességük figyelembevételével tűzoltói szervezetük és berendezésük kiegészítésére kötelezhette. 28 A pénzügyminisztériumnak a tüzrendészeti és tűzoltó vonatkozású főbb osztályai voltak: az I/B. főosztály, amelyhez a vármegyei, városi és községi háztartási ügyek tartoztak, a II. főosztály a közszolgálati alkalmazottak jogviszonyaira vonatkozó ügyekkel foglalkozott, míg az V. főosztály látta el a biztosító magánvállalatok állami felügyeletét. A földművelődésügyi minisztérium II. erdészeti főosztályának 2. ügyosztálya az erdővédelemmel, a 3. ügyosztálya pedig az erdőtelepítésekkel foglalkozott. A VI/B. vízügyi-műszaki főosztály első ügyosztályához az árvizek elleni védekezés műszaki ügyei, a 2. ügyosztályhoz pedig az artézi kutak létesítésénél felmerülő hatósági eljárásokkal kapcsolatos műszaki kérdések tartoztak. Az iparügyi minisztérium III. szakosztálya az ipartörvény végrehajtásából fakadó közigazgatási ügyekkel, az iparhatósági telepengedélyezéssel foglalkozott. A kőszállítási ügyek a VI. szakosztályhoz, az energiagazdálkodás a XL, a magasépítés a XIV, míg a mélyépítés a XVI., az építésügy közigazgatása pedig a XV. szakosztályhoz tartozott. A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium I. szakosztálya a lőporegyedárúság, II. szakosztálya a kereskedelmi és ipari közigazgatás, IX. szakosztálya a közúti gépjármüvek, a X. pedig a közúti igazgatás ügyeivel foglalkozott. 29
