Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)
Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig
A király nélküli királyság államfőjének, a kormányzónak a jogállása hasonlított a köztársasági elnök jogállásához. 24 A kormányzóválasztás az országgyűlés két házának együttes ülésén történt. A kormányzói tiszt megüresedése és az új kormányzó megválasztása közötti időben, az államfői jogkör gyakorlására, a miniszterelnökből, a két ház elnökéből, a hercegprímásból, a Kúria és a Közigazgatási Bíróság elnökeiből és a honvéd vezérkar főnökéből álló országtanács volt jogosult. 25 A dinasztiaalapítás felé - az örökös kormányzóságon túl - újabb lépést 1942-ben tettek, amikor az újonnan létesített kormányzóhelyettesi tisztségbe a kormányzó fiát, Horthy Istvánt választotta meg az országgyűlés, aki még ebben az évben repülőbaleset áldozata lett. A kormányzó családja által tett kísérletek ellenére, új kormányzóhelyettest nem választottak. A Horthy-család dinasztikus törekvései nem hoztak sikert. A fasiszta német fegyverek segítségével Horthy helyét a Szálasi-kormány foglalta el. Az egybehívott csonka országgyűlés látszatszavazása alapján Szálasi a nemzetvezető címet vette fel. 26 5.1.1. A központi szervek tüzrendészeti feladatai A közigazgatás központi vezetése és irányítása a kormány, illetve egyes minisztériumok kezében volt. A közép- és alsó fokú ügyeket pedig a központi kormányzattól függő és önkormányzati alapokon szervezett közigazgatási szervek intézték. A közigazgatási szervek között voltak, akik hatósági jogokat gyakoroltak (alispán, polgármester, főszolgabíró) és voltak hatósági jogosítványokkal nem rendelkező (műszaki, tiszti, főorvosi) hivatalok is. A magyar közigazgatás erősen centralizált volt. A kisebb jelentőségű ügyek sokasága is a központi szervek (minisztériumok) hatáskörébe tartozott, ezért a jelentősebb ügyek szakszerű ellátása is elveszett a kisebb jelentőségű ügyek között. Ezt az erős centralizáltságot az ország tűzvédelme is megsínylette. A belügyminisztérium IV. városi osztály közigazgatási alosztályának hatáskörébe tartozott a városok közigazgatásának felügyelete. Ehhez az osztályhoz tartozott az építkezési szabályrendeletek, a telepengedélyezés stb. mellett a hivatásos tűzoltóságok szervezeti szabályrendeleteinek jóváhagyása. Az V. igazgatási rendészeti osztály igazgatási rendészeti alosztálya foglalkozott a tűzrendészettel. Ezen belül a Magyar Országos Tüzoltótisztképző Tanfolyam ügyeivel, a konkrét tüzrendészeti kérdésekkel, a tűzoltó díszérem adományozásával, az ásványolaj, az acetiléngáz gyártásával és tárolásával. A mentésügy pedig a XVI. Betegszállítási osztály hatáskörébe tartozott. 27 A belügyminiszter, mint legfőbb tüzrendészeti hatóság (harmadfokú tüzrendészeti