Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

rétegek helyzete elviselhetetlenné vált. A megélhetési árindex, ha az 1913. évit 100nak vesszük, akkor 1918-ban már 858 volt.

11 A szövetséges haderők Baranya megye megszállását 1918. november 16-án befejezték. Pécs város területén a szerb katonai parancsnokság a magyar állam törvényeit, a kormány rendeleteit érvénytelennek minősítette, a nemzeti tanácsokat, a munkástanácsokat és a nemzetőrséget felszámolta és a belgrádi kormány rendeleteinek betartását tette kötelezővé. A belgrádi kormány utasítására Baranya megyében és Pécsett is hozzákezdtek az SHS államhatalmi, közigazgatási, politikai és kulturális intézményeinek megszervezéséhez.

12 A belgrádi kormány Dél-Magyarország területén elrendelte a kivételes állapot bevezetését. A szénbányákat, gyárakat, műhelyeket hadiüzemekké nyilvánították és élükre szerb katonatiszteket állítottak, akik a termelőmunkában is katonai fegyelmet valósítottak meg.

13 3. A Tanácsköztársaság államszervezete Magyarországon a proletárdiktatúra államának osztálybázisát deklaráltan a munkásosztály és annak vezetése alatt, a vele szövetséges dolgozó parasztság alkotta. Az új, szocialista típusú állam államformája, a tanácsok egységes rendszerén felépülő tanácsköztársaság volt. A Tanácsköztársaság kikiáltása után, az egyesült párt vezetőségi tagjaiból megalakult a Forradalmi Kormányzótanács, és teljhatalommal kezébe vette az ország irányítását.

14 A Forradalmi Kormányzótanácsot, az elnökön kívül, az egyes népbiztosságok élén álló népbiztosok alkották, akik az Alkotmány szerint a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagjai közül kerültek ki. A gazdálkodás egységes vezetését és ellenőrzését a májusban létrehozott Népgazdasági Tanács szervei, az elnökség, a választmány és a főosztályok biztosították.

15 A Tanácsköztársaság államának legfőbb államhatalmi szerve a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése volt.

16 A Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésének ülésszakai között az ország ügyeinek legfőbb irányítója a Szövetséges Központ Intéző Bizottság volt.

17 A polgári állam helyi közigazgatási szervei megszűntek és országszerte a munkás-, katona- és földműveléstanácsok kerültek a helyükre és mint a proletár állami hatalom helyi szervei, mindenütt átvették a hatalmat. A tanácsok mindenütt létrehozták ügyintéző szerveiket, többnyire a direktórium vagy intézőbizottság elnevezéssel.

18 A fokozódó gazdasági és politikai nehézségek, az ellenforradalmi erők fegyveres lázadásai folytán a külpolitikai helyzet súlyosbodása, az intervenciós csapatok