Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Minárovics János: Tűzistenek, égő áldozatok

A pusztító tüzisten megjelent a világon és nyomában járt a pusztulás és a halál. Az ős istenanyát Izanamit sem tudta életre kelteni Izanagi, hiába járta meg az alvilágot, nem tudta visszaszerezni teremtő társát. Izanami, mint a tüz első áldozata megnyitja azoknak a sorát, akik a későbbi korokban tragikusan a tüz áldozataivá váltak. Izanami, aki egyben a földanya megszemélyesítője, örökre visszatért saját elemébe és a további teremtmények, mint a nap, a hold, a vihar istenei Izanagi isten ruháiból, vagy testrészeiből születtek. Az anyja halálát okozó tüzistent Kagucucsinak nevezik. Varázsigékben mindig egy másik nevén -Ho-Masubi-nak- a tűz okozójának szóllítják. A sintoizmus Ryobu ágában ( mely szerint a japán istenek Buddha helyi megvalósulásai) Ho-Masubi az Atago hegy istenévé válik (ez a hegy Kyotó közelében van). A japánok úgy hiszik, hogy védelmet ad a tűz ellen, miértis számos zarándok keresi fel, akik vaddisznó alakú amulettel térnek vissza. Haragvó tűzistenüktől nagyon tartottak régtől fogva a japánok, ami nem csoda, mert szeles időben fa házaik könnyen és gyakorta égtek. A császári palotában a papok évente két ízben engesztelő szertartást végeznek, hogy megelőzzék az uralkodó lakhelyének leégését. A bonyolult ceremónia során egyes papok különböző módszerrel gyújtanak tüzet a palota négy sarkán. Mások a tüzisten születésével kapcsolatos varázsigéket mondanak és felsorolják a tűz kordában tartásának azt a négy módszerét, amiket állítólag még Izanami adott utasításba a számukra. Ezek között elsőként a vízistennő segítségének kérése szerepel. Ezután a tüzistennek adandó áldozatok következnek, amiket azért hoznak, hogy rábírják a tüzistent őfelsége palotájának megkímélésére. A sintoista szentélyek rituális szokásaihoz úgynevezett "tiszta tüz"-re van szükség, amit vagy a Hinaki fa darabjainak dörzsölésével gerjesztenek (ezt nevezik Kiri-Bi tűznek), vagy csiholással, kovakőnek acéllal történő ütögetésével ( ez az Uchi-bi tűz) nyernek. A sintoista papok házaiban ilyen tüzet használnak és a császár ételét ilyen tüz fölött készítik el. Újév napján a hívők a Gion templomhoz mennek, ott a pap átadja nekik a tiszta-tüzet, amivel otthonukban meggyújtják saját tűzhelyük tüzét, miáltal védelmet kapnak az egész évre. Izanami és Izanagi istenségekkel azosítják a japánok a Futami-da-Ura-t, a sziklaházaspárt. Ez a két szikla az iszei szentélyeknél a tengerben -a parthoz közel- található. A nagyobbikon torii-t (szent kaput) állítottak fel és háncskötéllel egyesítik őket. A kötelet minden év első havának ötödik napján újra cserélik. A napistennő, Amateraszu-O-Mi-Kami a legnagyobb japán istenség, a Mennyeifénylő Nagy Isten ősnemzéssel született, mégpedig az egyik monda szerint Izanagi szeméből, a másik szerint Izanagi balkezében tartott tükörből. Ezért korai szimbóluma a naplándzsa -a Hibako- a későbbi a tükör. Szudzsin a 10. császár (i.sz. 258ban vagy 318-ban halt meg) szentélyt építtetett Kaszunni-ban a Napistennőnek. Tükrét az iszei Nagy Szentélyek (ezek a legfőbb sinto szentélyek) Belső Szentélyében őrzik. E szentélyeket -melyek Mia prefektúrában Udzsi-jamada közelében egy örökzöld erdőségben találhatók- minden 20-ik évben újjáépítik ugyanabban a buddhizmus előtti stílusban. A Napistennő szentélyének első mikója (papnője) Jam-