Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Minárovics János: Tűzistenek, égő áldozatok

A Prométheusz - mítoszban az a tisztelet jut kifejezésre, amelyet a görögök annak a hősnek az áldozatossága és férfias bátorsága miatt éreztek, aki nem félt szembeszáll­ni az istenekkel és vállalta az emberekért a szörnyű szenvedéseket a nekik ajándéko­zott tűz miatt. Zeusz nemcsak Prométeheuszt büntette meg, hanem az emberiséget is, mégpedig úgy, hogy minden nyomorúságot és szenvedést egy kis dobozba zárt. Ezt a dobozt a szépséges Pandorának adta, aki kíváncsiságtól hajtva alig várta, hogy kinyissa a szelencét. A bezárt szerencsétlenség és bánat csak erre várt, kirepültek a dobozból és elterjedtek az emberek között. Athénben Prométheuszt együtt tisztelték Pallas Athénével és Héphaisztosszal. Akadémiában szentélye is volt, amelyben évről-évre ünnepségeket ültek a tiszteletére. Ünnepét fáklyaversennyel kapcsolták össze, tiszteletére rendezték meg a Prométhelákon a fáklyafutást. Héphaisztosz és Prométheusz voltaképpen közeli rokon istenségek, mindketten az emberi kutúrára gyakoroltak jótékony hatást. Említettem, hogy Prométheuszt együtt tisztelték Pallas Athénével. Ez nem véletlen, ugyanis Pallas Athéné a természeti erők és tünemények (viharfelhő, villám) megszemélyesítője, később a hadviselés istennő­je, a görög mitológia kimagasló istensége. Neve azonos Athén városéval. O a városok patrónája és a városi polgárság hasznos iparágainak védelmezője. Tulaj­donképpen a józan észnek és minden belőle fakadó foglalkozásnak és tevékenységnek áldást hozó istenasszonya. Az, hogy Pallas Athéné eredetileg a viharfelhőnek és a belőle kipattanó villámnak a megszemélyesítése kitűnik azokból a mondákból melyek születésére vonatkoznak. Úgy említik mint Zeusznak nem anyától született leányát, erős atyának erős gyermekét, ki atyja fejéből született. Akár a felhőből kipattant villám, úgy pattant ki Zeusz fejéből, fényes fegyverzetben, harci riadóval -ég és föld visszhangzott a nagy zengéstől- miértis rettenetes és legyőzhetetlen. Félelmetes és mégis barátságos gondviselője a városoknak és a pol­gároknak, akiket békében találós eszével vezényel, háborúban pajzsával védelmez. Különös szeretetével a bölcs és vitéz férfiakat, illetve az okos és ügyes asszonyokat tüntette ki. AZ ETRUSZKOK ÉS A RÓMAIAK TŰZISTENEI Etruszk villámsujtó istenek Az 1950-es években megindult tervszerű ásatások, amik Vecha etruszk város (ma Vulci, Bologna közelében) feltárására irányultak eredményezték azt, hogy hoz­závetőleges képet alkothattak a tudósok egy etruszk városról. Vechát ugyanis vi­szonylag későn, az i.e. VI. század végén alapították, a gallok viszont korán elpusztí­tották miért is jól megőrizte maradványait a föld. A főleg fából és vályogból épített

Next

/
Oldalképek
Tartalom