Tűzoltó Múzeum évkönyve 4. 2003 (Budapest, 2003)

III. rész Dokumentumok - Dr. Szabó Károly: A tűzrendészetre vonatkozó fontosabb jogszabályok és rendelkezések 1948-ig

A tűzrendészetre vonatkozó fontosabb jogszabályok és rendelkezések 1948-ig DR. SZABÓ KÁROLY Magyarország jogtörténetét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legkülönbözőbb feladatok szabályozva voltak, de a tűzrendészetre vonatkozó egységes intézkedéseket tartalmazó jogszabályok évszázadokon át hiányoztak. Csupán a gyújtogatások büntetésére vonatkozó rendelkezések találhatók. Ilyenek voltak például István és Mátyás királyok rendeletei, melyek a gyújtogatok megbüntetéséről rendelkeznek. Az első kormányrendelet Magyarországon, amely a tűzrendeszeti közigazgatás megszervezésével foglalkozott, az 1723. II. Dekrétum 109. cikkelye volt, de a kormányrendelet végrehajtására nem sok gondot fordítottak. Mária Terézia sikertelen próbálkozását követően 1788. augusztus 26-án II. József császár által kiadott tűzrendeszeti rendeletet nem kísérte sok siker, a végrehajtását illetően. A belügyminiszter 1868-ban 4.209. sz. körrendeletével kilátásba helyezte a tűzrendészet ügyének törvény útján történő végleges szabályozását. A MDTSz választmányát és elnökségét 1878. február 5-én az 53.720. sz. belügyminiszteri rendelet minden tűzrendeszeti és tűzoltó ügyben illetékes szakközegként ismerte el. Az 1878. évi V. törvénycikk foglalkozott a csendőri szolgálat szabályozásával tűzvész esetén és hangsúlyozta, hogy a csendőrség támogassa a tűzoltás vezetőjének munkáját. A gyújtogatások büntetését a következőképpen határozta meg: 353.§. szerint 5 év fegyházzal büntették azt, aki gyújtogatással fenyegetett, 422. §. szerint 5-10 évi fegyházzal büntették a gyújtogatót. Ha olyan házat gyújtott fel, amelyben gyújtogatás időpontjában egy, vagy több ember tartózkodott, akkor 10-15 évi fegyház volt a büntetés, ha a felgyújtott házban lévő személy éleiét vesztette, a büntetés életfogytiglan tartó fegyház volt. 1879. évi XXXI. törvénycikk az erdőégéssel és a hamis vészhírt adók büntetésével foglalkozott. A törvénycikk alapján, aki a harangok félreverésével vagy más vészjelzéssel kellő ok nélkül, szándékosan megzavarja a lakosok nyugalmát, az 8 napig tartó elzárással büntethető. Az 1879. évi XV. törvénycikk a fáklyás menet engedélyezésével és a tűzrendöri (tűzrendeszeti) szabályok megszegése esetén kiszabható büntetésekkel foglalkozott. A 41 .§. alapján, aki engedély nélkül utcán vagy nyilvános téren fáklyás menetet rendez, 50,-Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható: A 141 .§. szerint, aki „tűzvész kiütésének vagy terjedésének meggátlása céljából kiadott szabályokat megszegi..." 3000,-Ft pénzbírsággal büntethető. 1884. évi XVII. törvénycikk a kéménysepréssel kapcsolatban a következő rendelkezéseket tartalmazta, 16.§. rendelkezése alapján a kéményeket legalább