Tűzoltó Múzeum évkönyve 4. 2003 (Budapest, 2003)
II. rész Tanulmányok - Minárovics János: Tűzoltó érdemekért adományozott érmek
Történt az előterjesztés 1836 októberi 7-én. A válasz 1 darab arany érdem pénzel terhelve 1837 szent Mihály hava (szept.) 26-án kelt Budán a Magyar Királyi Helytartó Tanátsnál 4 S többek között ezeket tartalmazza: „Betsületre méltó Értelmesek és Gondosok! Eö Császári Királyi fölsége, kebelbéli lakósát Ördög Ferentzet, ki már több évektől olta, ezen Városban támadott Tüziveszedelmek alkalmával, magát annak oltásában és gátlásában ön élete veszélyeztetésével többször különösen kitüntette, szalagos kisebb arany érdem pénzzel megajándékozni kegyelmesen méltóztatott..." Kitértek arra is a leiratban, hogy azt: „az elnyerőnek illendő módon átadja" - mármint a szegedi tanács. A szegedi tanács megtalálta a módját annak, hogy Ördög Ferencznek „illendő módon" adja át a kitüntetést. Mindszent hava (okt.) 25-én - ami akkor éppen szerdai napra esett - a tanács, a választott polgárság és nagyszámú nézők jelenlétében a főbíró Kiss József úr által, egy csinos beszéd kíséretében, az érdem pénz Ördög Ferencnek „emberiségtől lángoló keblére akaszték". 5 Az átadás tehát megtörtént, de az „érdem pénz" további sorsáról nem tudunk. A magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum éremtára is őriz ebből a korból V. Ferdinánd-féle „érdem pénzeket". A szakirodalom 50, 39 és 33 mm átmérőjűeket sorol fel. 6 A Nemzeti Múzeum ezeken túl egy még kisebbet is őriz. A Hadtörténeti Múzeum polgári kis arany érdempénze 33 mm átmérőjű és 8 dukát (kb. 27 gr.) súlyú, a Nemzeti Múzeumé 24 mm átmérőjű és 6.2 grammot nyom. 3. kép. Mindkettő előlapján a király balra néző arcképe, fején babérkoszorúval. Az utóbbi körben futó felirata: „Ferdinandus I. Aust.lmp.Hun.Bo.Lo.Ve.Gal. II. Rev. A.A." Hátoldalán felül: „Meritis" és babérkoszorú. Az adományozott nevét a koszorú által határolt mezőbe bevésték. Az érmek liliom alakú füllel készültek. Az Ördög Ferencnek adományozott érdempénz holléte ismeretlen és olyan adat, ami egyértelművé tenné nagyságát, ez ideig nem került elő. A magyar tűzoltóérmek ősapja A magyar Tűzoltóérmek „ősapja"-ként elkönyvelt 7 . Arad városa emlékül a tűzvészben serény segítőknek" feliratú 1845-ben vert ezüst érem története sem mindennapi. Ugyanis 1845 tavaszán egy nagyváradról érkezett gyújtogató banda kezdé űzni gálád mesterségét 8 a városban. Az utcákon nagyszámú fenyegető hangú levelet szórtak szét azzal a szöveggel, hogy Aradnak porrá égni és lakosainak pusztulniuk kell. Nagy volt a rémület az egész városban. Április folyamán történtek is gyújtogatások és a városi tanács a város tizedeibe ezért tűzoltókat osztott be őrködésre. A gyújtogatásokat ők hiúsították meg. Sikeres őrködésük emlékére a tanács Brüll ezüstművessel 41 tűzoltó részére ezüst érmet veretett. A