Tűzoltó Múzeum évkönyve 4. 2003 (Budapest, 2003)

II. rész Tanulmányok - Minárovics János: Gondolatok az aquincumi tűzoltóság orgonájáról

talált bronzból öntött szerkezet, melynek darabjait a londoni British Múzeum őrzi. Feltalálási körülményei arra utalnak, hogy egy fürdő vízellátását biztosították annak idején vele.

43 (13. ábra) 13. ábra. A Silchesterben talált bronz szivattyú, jelenleg a londoni British Múzeumban és metszetrajza: Gustaw Ewald: Die Geschichte der Feuerspritze bis 1945. Stuttgart. 23. oldaláról. A másik az, amit a Nagy-Britannia-i Silchesterben (Hampshire közigazgatási terület) azon a részen, ahol egy római város: Calleva Atrebatum feküdt és amit 18891909 közötti ásatások során tártak fel, találtak.

44 Mivel az utóbbi van jobb állapotban és ennek főbb méreteit ismerjük, azért ennek alapján képzeltük el az aquincumi orgona fújtatójának hengereit és dugattyúit. A szivattyú henger átmérője 38, lökethossza pedig kb. 130 mm volt, ezért egy löketre mintegy 1.3 deciliter vizet nyomott.

45 Ha egy ugyanilyen méretű légszivattyút veszünk alapul, akkor kb. 5 lökettel megtölthető a szélharang alatti tér levegővel. A gyakorlatban azzal is kell számolni, hogy a hengert a szélharanggal összekötő csővezetéket is fel kell tölteni. Minden esetre a további löketek már a sűrítést végzik. Ha a szélharang vízzel töltött bronz edényben van elhelyezve, akkor a levegő vizet nyom ki a szélharang alól és az edényben a vízszint megemelkedik. Abban az esetben, ha csak 20 cm magasnak tételezzük föl a bronz edénybe töltött víz magasságát (magának az edénynek az átmérőjét 260 mm-nek tételezve fel), akkor is 10 liter vízzel kell számolnunk. Valószínűleg ennél több víz volt eredetileg az edényben, hiszen a szélharang az alája tett 3 ujjnyi vastag fatuskókkal kb. 13 cm összmagasságot ért el s a víznek ezt jócskán el kellett lepnie. A szélharang alatti tér levegővel történt feltöltése alatt tehát a vízszint emelkedik, majd ha