Tűzoltó Múzeum évkönyve 4. 2003 (Budapest, 2003)
II. rész Tanulmányok - Minárovics János: Gondolatok az aquincumi tűzoltóság orgonájáról
felé nyíljanak. A hengerek fenekén kerek nyílások vannak, amelyeket polírozott korongok (szívószelepek) fednek. Ezeken keresztül rögzítő csapok is mennek, amik a hengerek fenéklapjához kapcsolódnak és a végükön akadályok (gátlószerkezetek) vannak, így a korongokat nem lehet belőlük kihúzni. A dugattyúk közepén egyenesen álló rudak vannak beerősítve, amik az emelőkarral vannak összekapcsolva, ez egy rögzített szeg körül mozog: a rudak azonban a szegek körül mozoghatnak. A csövekkel egy másik egyenesen álló cső van összekötve, ami két csőre ágazik el és rátett lövőkéje van, amin keresztül a víz ...kivetődik. Ha az említett hengereket mindazokkal együtt, amik hozzájuk tartoznak a vizesedénybe helyezzük és az emelőkart a végén a rögzítőszeg körül elmozdítjuk a dugattyúk lefelé mozgásakor a víz a csöveken és az állítható rátéteslövőkén keresztül kipréselődik. Amikor a dugattyú felemelkedik, nyitja a szelepet és beszívja, amikor pedig lesüllyed, zárja a szelepet és kinyomja a vizet. Ugyanez történik a másik dugattyúnál is. Ha a felső darabot elforgatjuk és a rátéteslövőkét lehajtjuk, úgy oda fecskendezhetjük a vizet, ahová akarjuk... Kérdés, hogy a szerkezet el volt-e látva szélkazánnal? Ezt a kérdést általában tágadják: én úgy hiszem erre igennel kell válaszolni. Erre elsősorban az un. Heron labdájára történő kifejezett utalás miatt szántam rá magam. Az elv teljesen ugyanaz, mert a vizet mind a fecskendő szélkazánjában, mind a Heron-labdában a komprimált levegő nyomja ki. A Heron-labdát, mint egyszerűbb eszközt előbb találták fel és használták, s csak később alkalmazták a tűzifecskendőnél, amit a vízszivattyú megelőzött. Heron Spiritaliája olvasásából arra a meggyőződésre jutottam, hogy többször foglalkoztak olyan kísérletekkel, amelyeknek tárgya a légnyomás és annak hatásai voltak, erre nemcsak a vízművészetek előállítására vonatkozó különböző útmutatások, hanem...egyéb kísérletek is utalnak... Heron tudatában volt annak, hogy az összenyomott levegő volt az, ami felhajtotta a Heron-labdában a vizet. Különben ezt az elvet más hasonló célokra is felhasználta, pl. a szökőkutaknál. Mi akadályoz meg bennünket annak feltételezésében, hogy szélkazán alakjában ugyanez az elv került megvalósításra a fecskendőnél is? Apollodoros könyveiben...kifejezetten hivatkozik a sugárcsőre, ami kilövellj a vizet és a tűzifecskendő összegyűjtött, tömör sugarára: egy új bizonyíték ez arra, hogy a tűzifecskendő ismert volt és azt füzeknél használták (5. ábra).