Tűzoltó Múzeum évkönyve 4. 2003 (Budapest, 2003)

II. rész Tanulmányok - Minárovics János: Gondolatok az aquincumi tűzoltóság orgonájáról

A víziorgona antik ábrázolásait részletesen ismerteti Nagy Lajos (könyve 6895 oldalain). Az aquincumi orgona ajándékozása időpontjához (228) véleményünk szerint időben a legközelebbi antik víziorgona ábrázolás a ll.sz. második feléből ismeretes. A párizsi Géau-gyűjteményben lévő Reimszből származó bronzváza díszítései között szerepel egy víziorgona is.

14 (1. ábra) Első ábránkon ezt mutatjuk be, a vízláda két oldalán jól megfigyelhetők a légszivattyúk hengerei. Az orgona feltalálójának személye azért érdekel bennünket közelebbről, mert ugyanő találta fel a tűzoltófecskendő elődjét, a vízemelő szivattyút is. Vitruvius Pollio építészeti szakíró (Augustus kortársa) i.e. 16 és 13 között írt De architectura libri decern (Tíz könyv az építészetről) című művéből tudjuk, (2. ábra) hogy Ktesibios alexandriai matematikus és mechanikus két hengeres szelepekkel ellátott nyomó szivattyút talált fel.

15 Ennek leírását a feltaláló minden valószínűség szerint rajzzal is ellátta. A leírás az Alexandria ellen lulius Caesar által vezetett ostrom során kitört tűznél (i.e. 47-ben) az ottani könyvtárral együtt elpusztult. Vitruvius leírásából egyértelműen nem állapítható meg, hogy a találmány csak vízemelésre szolgált-e, vagy netán tűzoltásra is használták. Az sem tűnik ki, hogy szélkazánja volt-e, vagy sem. Vitruvius a gépet machina Ctesibiinek nevezi.

16 (3. ábra) 1. ábra. Az aquincumi orgona ajándékozási időpontjához időben a legközelebbi antik víziorgona ábrázolás a második század második feléből ismeretes. A párizsi Gréaugyűjteményben lévő Reimsből származó bronzváza díszei között egy víziorgonát is ábrázolnak (részlet Nagy Lajos: Az aquincumi orgona. Bp. 1933. 70. ábrájából). Vízládája két oldalán jól megfigyelhetők a légszivattyúk.