Tűzoltó Múzeum évkönyve 4. 2003 (Budapest, 2003)

II. rész Tanulmányok - Minárovics János: Gondolatok az aquincumi tűzoltóság orgonájáról

A víziorgona antik ábrázolásait részletesen ismerteti Nagy Lajos (könyve 68­95 oldalain). Az aquincumi orgona ajándékozása időpontjához (228) véleményünk szerint időben a legközelebbi antik víziorgona ábrázolás a ll.sz. második feléből ismeretes. A párizsi Géau-gyűjteményben lévő Reimszből származó bronzváza dí­szítései között szerepel egy víziorgona is. 14 (1. ábra) Első ábránkon ezt mutatjuk be, a vízláda két oldalán jól megfigyelhetők a légszivattyúk hengerei. Az orgona feltalálójának személye azért érdekel bennünket közelebbről, mert ugyanő találta fel a tűzoltófecskendő elődjét, a vízemelő szivattyút is. Vitruvius Pollio építészeti szakíró (Augustus kortársa) i.e. 16 és 13 között írt De architectura libri decern (Tíz könyv az építészetről) című művéből tudjuk, (2. áb­ra) hogy Ktesibios alexandriai matematikus és mechanikus két hengeres szele­pekkel ellátott nyomó szivattyút talált fel. 15 Ennek leírását a feltaláló minden való­színűség szerint rajzzal is ellátta. A leírás az Alexandria ellen lulius Caesar által vezetett ostrom során kitört tűznél (i.e. 47-ben) az ottani könyvtárral együtt el­pusztult. Vitruvius leírásából egyértelműen nem állapítható meg, hogy a talál­mány csak vízemelésre szolgált-e, vagy netán tűzoltásra is használták. Az sem tűnik ki, hogy szélkazánja volt-e, vagy sem. Vitruvius a gépet machina Ctesibii­nek nevezi. 16 (3. ábra) 1. ábra. Az aquincumi orgona ajándékozási időpontjához időben a legközelebbi antik víziorgona ábrázolás a második század második feléből ismeretes. A párizsi Gréau­gyűjteményben lévő Reimsből származó bronzváza díszei között egy víziorgonát is áb­rázolnak (részlet Nagy Lajos: Az aquincumi orgona. Bp. 1933. 70. ábrájából). Vízládája két oldalán jól megfigyelhetők a légszivattyúk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom