Tűzoltó Múzeum évkönyve 4. 2003 (Budapest, 2003)

I. rész Kiállítások - L. Szabó Béla: A sugárcsövek és a vízzeloltás fejlődéstörténete

II. A vízzeloltás fejlődéstörténete a legjelentősebb sugárcsövek és a vízköddel oltás ismertetésén keresztül Egyszerű sugárcsövek 1. Egyszerű sugárcső Az egyszerű sugárcsöveknek nagyon sok fajtája ismert. Legfőbb jellemzőjük, hogy csakis kötött sugárral lehetett velük tüzet oltani. Indokolt esetben a csővezető a lövőkéhez illesztett hüvelykujj segítségével tudott szórt sugarat előállítani. A tervezők, a gyártók nagy gondot fordítottak arra, hogy a kötött vízsugár minél nagyobb távolságra jusson el. Erre azért is szükség volt, mert védőöltözettel nem rendelkeztek. Az egyszerű sugárcsövek egyik típusát a 10. képen mutatjuk be. 2. Mézga sugárcső A mézga sugárcső az egyszerű sugárcsövektől abban különbözött, hogy a sugárcső test a szokásos merev helyett hajlékony gumiból készült. (11. kép) Kombinált, vagy többcélú sugárcsövek 1. Lukáts féle sugárcső Az 1900-as években amellett, hogy továbbra is sok egyszerű sugárcsövet használtak, megjelentek a modern kombinált sugárcsövek. Megjelentek a modern kombinált sugárcsövek. Ebben az időben vált ismertté a Lukáts-féle sugárcső, mely az előbbiek csoportjába tartozott. (12. kép) Főbb jellemzők: A sugárcsövet cserélhető lövőkével látták el, tehát lehetővé vált a vízmenynyiség szabályozása. Zárószerkezete kúpos forgócsap volt, melybiztonságosan működött. A legnagyobb jelentősége ennek a tanulmánynak az volt, hogy védősugár működtetésre volt lehetőség és a sugárvezetőt védték a sugárzó hővel szemben. Abban az időben a védősugarat vízernyőnek vagy vízfátyolnak is nevezték. 2. Fognozl sugárcső A Fognozl sugárcsövet az angolok készítették. Magyarországra 1948-ban hozattak be egy sugárcsövet. Kötött sugár és ütköztető sugár előállítására volt alkalmas. (13. kép) Az ütköztető sugár a vízporlasztás módját jelenti. Az ütköztető sugaras vízporlasztást nem csak mobil eszközként, hanem beépített oltóberendezéseknél is alkalmazták.