Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

II. RÉSZ DOKUMENTUMOK - DR. SZABÓ KÁROLY: NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A TŰZVÉSZEK ELLEN. Adatok a nemzetközi tűzoltószövetség történetéhez

központban lévő múzeumoktól, műemlékektől való távolság miatt a delegációknak London nevezetességeinek megtekintésére nem maradt idejük. A tagországok közül 19 és számos más ország képviselője mint megfigyelő vett részt a szimpóziumon. A szimpóziumot ünnepélyes keretek között nyitották meg. A megnyitón Ray Jenkins belügyminiszter mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy a tűzoltóságok nehéz, sokszor életveszélyeket is magukban rejtő hivatást teljesítenek. Arról is szólt, hogy a keletkezett tűzesetek egyre komplikáltabb és egyre nehezebb feladatok elé állítják a tűzoltókat. Ezért a megnövekedett feladatok további jó ellátása érdekében kvalifikáltabb tűzoltókra, új és fejlettebb tűzoltótechnikára és -taktikára van szükség. A belügyminiszter a brit tűzoltók munkájáról elismeréssel szólt. Majd a tűz által okozott kárnövekedésre utalva megemlítette, hogy Nagy-Britanniának 1965-ben 75 millió font sterling, 1974-ben pedig ennek több mint háromszorosa, 240 millió font sterling volt a tűzkára. A miniszter tájékoztatója szerint az angol kormány a tűzvédelem hatékonyabbá tétele érdekében — különösen a technika fejlesztéséhez és a tűzoltók felkészítéséhez — igyekezett és igyekszik támogatást nyújtani, hogy a tűz által okozott károk növekedését megállítsák. A megnyitó után a C.T.I.F.-szimpózium és a brit tűzoltószövetség szakmai konferenciájának a megtartása következett. A szakelőadások közül „Az oltóanyagok alulról történő bejuttatása a kőolajtárolókba" című keltette a legnagyobb érdeklődést. Erről a témáról hat ország képviselője tartott előadást. Az osztrák előadó líbiai tapasztalatokra, valamint francia, nyugatnémet és osztrák szakértők véleményére hivatkozva kijelentette, hogy erről a módszerről jelenleg még nem áll rendelkezésre elegendő pozitív tapasztalat és a kőolajipari társaságok sem mutatnak készséget arra, hogy eddig használatos oltóberendezéseiket a felszín alatti oltóberendezésre cseréljék ki. Ezeknek az oltási rendszereknek a legnagyobb hibája az volt, hogy a bevezető csatlakozások meghibásodása esetén a tartályt ki kellett üríteni, a vezetékek könnyen elszennyeződtek, az oltóanyag bevezetésénél lévő visszacsapó szelepek egy idő után beszorultak és az oltóanyag bejuttatását megakadályozták. A svéd előadó azonban a felszín alatti oltóberendezések rendszere mellett foglalt állást. Elmondta, hogy Svédországban 1960 óta a kőolajtároló tartályok védelmére kizárólag stabil, félig felszín alatti oltórendszer alkalmazása a megengedett. A témával összefüggő előadásokat a hozzászólások követték. Ezután a „Tűzoltók egészség- és balesetvédelmi biztosítása", az „Iskolásgyermekek megelőző tűzvédelmi oktatása", valamint a „A flixborough-i NYPRO Ltd. vegyiművekben keletkezett robbanás" című előadások megtartása következett. A flixborough-i robbanás és tűzkatasztrófa eredményeként az üzemben 28 ember meghalt, és 36-an megsérültek. A robbanás és a tűz 24 hektárnyi területen pusztított, és 53 ember sérülését, több mint 2 ezer ház megrongálódását okozta, valamint összesen 36 millió font sterling kárt idézett elő.