Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

halálesetben adódó váratlan kiadások stb. esetére a kölcsönös biztosítás, a megsegítés gondolata már az ókorban is felvetődött. Az ógörög koinoina egyesület tagjai a hajózási károkat felosztás útján térítették meg. A római kisemberek kollégiumai és a katonák scholái a kölcsönös segélyezés fontos szerepét töltötték be. Az elemi csapások elleni biztosítás modernebb formái először Olaszországban és Németországban honosodtak meg. Az első, mai értelemben vett szabályos tűzkárbiztosítást 1710-ben Londonban kötötték meg, bár Németországban már 1609-ben is kötöttek tűzkár elleni biztosítást. Magyarországon a tűzkár elleni biztosítás meghonosítását az úrbériség hátráltatta, mert a jobbágy az uraság leégett épületét ingyen robottal volt köteles felépíteni. Az első túzbiztosító társulat Westfalenben 1722-ben, Ausztriában pedig 1811-ben alakult meg. Magyarországon a tűzkár elleni biztosítás meghonosítása érdekében az első kísérletet 1764-ben tették meg azzal, hogy a megvalósítás lehetőségeinek a vizsgálatára egy bizottságot küldtek ki. Mária Terézia királynőhöz 1774-ben Szabolcs vármegye küldött ez ügyben beadványt, de az nem hozott eredményt. Győr vármegye táblabírája, Torkos János álnéven 1792-ben a tűzbiztosításra vonatkozó javaslatait 4 oldalas röpiratban dolgozta ki, de hiába. Azt javasolta, hogy az ország minden lakosa évente 1 garast fizessen, és az így összejövő 300 ezer forintból a tűzkárosultaknak adjanak segélyt. Rottenbiller Lipót és testvére 1825-ben ajánlotta, hogy Magyarországon francia mintára, kölcsönösségi alapon hozzanak létre tűzbiztosítást. Triestben 1831 végén megalakult az Osztrák—Itáliai Általános Biztosító, amely 1832től Budapesten a Dorottya utcában főügynökséget tartott. Farkas Ferenc 1840-ben Budán ,,nemzeti magyar élde"néven egy életjáradék-intézetet próbált létrehozni, de belebukott. Szabolcs vármegye 1842-ben egy tűzkármentő egylet felállítását kezdeményezte, de sikertelenül. A révkomáromi biztosítótársaság 1845-ben üzletkörét a tűzkárbiztosításra is kiterjesztette, ennek ellenére 1854-ben csődbe jutott. Székesfehérvárott 1846-ban megalakult az első magyar kölcsönös életbiztosító intézet, de működését el sem kezdte. A tiszamelléki tűzkárbiztosító társaság 1847-ben jött létre de ez is rövid életű volt. Magyarországon az államosított, általános és kötelező biztosítás gondolata először 1847-ben vetődött fel. A cári Oroszországban 1848-ban, Magyarországon pedig 1857-ben állami biztosítótársaság jött létre. Ugyancsak ekkor alakult meg az első magyar általános biztosítótársulat, amellyel egyesült a pesti jégbiztosító társulat. A lipcsei tűzbiztosító intézet ügynökségeinek Magyarország területén való működését 1859-ben engedélyezték. A tűzkárbiztosítás mellett a magyar írók egy része is fejtett ki propagandát. A 3365/1869. BM sz. rendeletben a hatóságokat arra szólították fel, hogy a lakosságot buzdítsák a tűzkár elleni biztosításra. A 61112/1887. BM sz. rendelet arról árulkodik, hogy már nem győzték a tűzkárosultak segélyezését, ezért a 4209/1868. és a 3365/1869. sz. BM-rendeletek szigorúbb betartását írták elő. Az angliai biztosítótársaságok már kezdettől fogva felismerték a tűzrendészet megszervezésében és ellátásában jelentkező feladataikat. A tűzkárbiztosító intézetek Németországban már 1875 körül jelentősen támogatták a tűzvédelem fejlesztését. Bajorországban 1875-től a bruttó bevétel 3 százalékát, 1890-től pedig már az 5 százalékát fizették a tűzrendészet céljaira. Ausztria néhány tartományában a tűzbiztosító intézetek a bruttó bevételük 10 százalékát fizették be a közérdekű tűzvédelmi feladatok megvalósítására, 1844-től a bruttó bevétel 2 százalékát juttatták a tűzrendészet támogatására. Magyarországon a zömmel külföldi biztosítótársaságok legfeljebb reklámcéllal és csak esetenként, kis mértékben támogatták a tűzvédelmet. Például 1877-ben az első magyar gyártmányú gőzfecskendő előállítási költségeit fedezték, vagy szinte sértő kicsinyességgel a gyöngyösi önkéntes tűzoltóknak évi 125 forintot, a tűzoltóotthon