Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOL-TÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának technikatörténeti vonatkozásaihoz

13. Utószó Összegezve az ismertetetteket végül is azt a következtetést vonhatjuk le, hogy azok a vízművek, amelyeknél dugattyús szivattyút alkalmaztak, ötletet adhattak és mintául szolgálhattak a tűzoltófecskendők készítőinek. Nagy kára műszaktörténetünknek, hogy sem a budai, sem az esztergomi csodás vízművek — tűzoltástörténetünknek pedig az, hogy sem az eperjesi, sem a pozsonyi tűzoltófecskendők — nem maradtak ránk. Ha nem olyan kegyetlen a történelmünk, s a XV. században békésen fejlődhetünk, akkor a tűzvédelem terén a fecskendők fejlesztésében minden bizonnyal maradandó értékeket alkottak volna elődeink. Tudom, hogy ebben az írásban túl sok a feltételezés, a kétség, a válasz nélkül hagyott kérdés, s ha nem kapok biztatást utódomtól, dr. Szabó Károlytól, a Tűzoltó Múzeum igazgatójától, akkor ez a munka el sem készül. A kutatás további feladata, hogy gyarapítsa azokat az adatokat, amelyek a magyar középkor tűzoltástörténetére vonatkoznak.